Pálmarózsa - Cymbopogon martiniii - Picture source: www.essentiaoil.in

10 dolog, amit a pálmarózsa illóolajról tudni illik

Régen a méregdrága rózsa olaj hígítására használták, mára azonban elfoglalta méltó helyét az aromaterápiában. A pálmarózsa rendkívül sokoldalú illóolaj, mely támogatja az immunrendszert, segíti a bőr regenerálódását, széles spektrumú antibakteriális hatással bír, oldja a stresszt, sőt afrodiziákumként sem utolsó a sorban.

 

Cymbopogon = ‘kymbe’ (hajó) + ‘pogon’ (szakáll)

 

Latin név: Cymbopogon martinii Roxb. var. martinii

Család: pázsitfűfélék (Poaceae)

Felhasznált növényi részek: levelek

Kinyert olajmennyiség: 300 kg fűből 1 kg illóolaj lesz (1-1,5%)

Kivonási eljárás: a szárított levelekből gőzlepárlással

Főbb összetevői: geraniol, geranil-acetát, farnezol, linalol, b.ta-ocimén, béta-kariofillén, geranial, kariofillén oxid, béta-mircén, elemol, (Z,Z)-farnezol

Pálmarózsa - Cymbopogon martinii - Picture source: www.asplantasmedicinais.com

Pálmarózsa – Cymbopogon martinii – Picture source: www.asplantasmedicinais.com

1. Szanszkrit nevei

Dhyaamaaka, Dhyamaka, Rohisa, Rohisah, Rohisha, Rosha, Rusha

2. Manapság Madagaszkáron termesztik

Indiában őshonos növény, manapság azonban inkább Madagaszkáron, Brazíliában, Indonéziában és a a Komoro-szigeteken termesztik. Illóolaját gőzdesztillációval nyerik ki szárított növény hosszú leveleiből, melyet a virágzás előtt aratnak le.

3. Régebben a rózsaolaj hígítására használták

A 18. században Indiából Bulgáriába szállították nagy mennyiségben, hogy az ott előállított drága rózsaolajat hígítsák vele. Az ajurvédikus orvoslásban a láz csillapítására, az idegek nyugtatására és afrodiziákumként is használták, sőt füstölőpálcikák előállításakor is hasznát vették.

4. Indiai geránium

Gyakran összetévesztették más illóolajokkal, mert angol hétköznapi nevén török gerániumnak, vagy indiai gerániumnak, sőt rózsagerániumnak is nevezték.

5. Testvére az indiai citromfű

A pálmarózsa botanikailag ugyanabba a családba – pázsitfűfélék (Poaceae) tartozik, mint a citronella (Cymbopogon nardus), és az indiai citromfű (Cymbopogon citratus vagy C. flexuosus).

6. A bőr jó barátja

Az egyik leghatékonyabb bőrápoló szer, így számos natúrkozmetikumban rábukkanhatunk, hiszen majdhogynem minden bőrtípusnak megfelel, szabályozza a faggyútermelést, hidratálja a száraz érzékeny bőrt, kisimítja a ráncokat, huzamosabb alkalmazása esetén eltünteti a régebbi hegeket, megújítja az érett bőrt, és különböző gyulladásos bőrbetegségek esetén is sikerrel alkalmazhatjuk, így kitűnő segítség lehet ekcémára, kipirosodott bőrfelületre, övsömörre.

7. Allergizálhat

Magas geraniol tartalma – amely meghaladhatja akár a 80%-ot is – miatt előfordulhat, hogy az arra érzékenyeknél allergiás reakciók léphetnek fel.

8. Jól keveredik

A pálmarózsa jól keverhető a rozmaringgal (Rosmarinus officinalis minden kemotípus), a gerániummal (Pelargonium graveolens), a citrommal (Citrus limon), vagy a bergamottal (Citrus bergamia).

9. Orr és melléküregi gyulladások esetén is hatásos

Széles spektrumú antibakteriális és antivirális tulajdonságai az olajjal sikeresen kezelhetőek orr és melléküregi gyulladások.

10. Női betegségekre

Hólyaggyulladás esetén, illetve hüvelyi fertőzéskor ülőfürdőbe keverik, melyet naponta többször alkalmaznak.

Pálmarózsa - Cymbopogon martiniii - Picture source: www.essentiaoil.in

Pálmarózsa – Cymbopogon martiniii – Picture source: www.essentiaoil.in

Felhasznált irodalom:

Tisserand. R. and Young, R.: Essential Oil Safety 2nd ed., Churchill Livingstone Elsevier, 2014

Battaglia, S.: The Complete Guide to Aromatherapy, 2002, The International Centre of Holistic Aromatherapy, Brisbane Australia

Rozmaring bokor - szerző: Jinx-McCombs on flickr.com - Attribution-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-ND 2.0)

Rozmaring az emlékek olaja

A rozmaringot a legtöbben a konyhából ismerjük, pedig nem csak fűszer és gyógynövényként hasznos, hanem elvitathatatlan hatása van az emlékezőképességünkre is. Akár 75%-kal növelhetjük a memóriánkat, ha rozmaringot szagolgatunk, melyet már a tudományos kísérletek is alátámasztanak.

‘Ros+marinus’ = ‘tengeri harmat’ (gör)

Rosmarinus officinalis

Ofélia is tudta

A rozmaringot már az ókorban is ismerték, azóta az olasz, francia konyha nagy kedvence. A rozmaring amellett, hogy csodálatos gyógynövény, melynek teája vizelethajtó, idegerősítő, illóolaja serkentőleg hat az emlékezetre. Ezt Shakespeare is tudta, hiszen a Hamletben így szól Ofélia: „Itt egy rozmaringszál az emlékezetre, kérlek rózsám, hogy jussak eszedbe.” Azóta számos tanulmány bizonyította is a rozmaring emlékezetre ható tulajdonságát, az öreg kontinensen ugyanúgy, mint Ausztráliában. Európában, ezen belül is a magyar falvak életében nagy szerepet játszott, az emberélet fordulópontjainál, házasságkötésnél és a temetésnél is mindig jelen volt. Ezen alkalmakkor ugyanis az emlékezés szimbólumaként viselték, illetve tették a halott fejére. Ausztráliában szintén az emlékezet és a hűség füveként ismerik.

Rosmarinus officinalis - "Rosmarinus officinalis133095382" by THOR - Flowering Rosemary. Licensed under Creative Commons Attribution 2.0 via Wikimedia Commons - http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rosmarinus_officinalis133095382.jpg#mediaviewer/File:Rosmarinus_officinalis133095382.jpg

Rosmarinus officinalis –  modified in size – “Rosmarinus officinalis133095382” by THOR – Flowering Rosemary. Licensed under Creative Commons Attribution 2.0 via Wikimedia Commons – http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rosmarinus_officinalis133095382.jpg#mediaviewer/File:Rosmarinus_officinalis133095382.jpg

A korai herbalisták is írtak róla

A rozmaring emlékezetre való hatásának ékes bizonyítéka, hogy már a XVI. században említették az angol botanikus Henry Lyte 1578-ban megjelent Niewe Herball című művében már leírja a rozmaring emlékezetre való hatását, sőt konkrét recepttel is szolgál, miszerint a virágokat cukorral rétegezve kell tartósítani, majd ebből a keverékből kell naponta egy kanállal fogyasztani. Ebben az időben a rozmaringot amulettként is viselték, illetve a párnába varrták a szárított leveleket és virágokat, abban a reményben, hogy elűzi a rémálmokat, és segít emlékezni.

Rozmaring bokor - szerző: Jinx-McCombs on flickr.com - Attribution-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-ND 2.0)

Rozmaring bokor – szerző: Jinx-McCombs on flickr.com – Attribution-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-ND 2.0)

A modern kor eszközei pedig bizonyították

Manapság számos kutatás témájául szolgált a rozmaring, és bizonyítást is nyert az, amit a régiek már az idők elejétől fogva tudtak. A rozmaring illóolajat először 2003-ban vizsgálta Moss, Cook, Wesnes, és Duckett. Tanulmányukban leírják, hogy a kísérletben résztvevő személyek rozmaring illóolajat szagoltak, melynek mérhetően hatása volt az emlékezőképességre. 2012-ben 28 idős embert (75 éves kor felett) vizsgáltak, akiket szárított rozmaring porrá tört drogjával kezeltek. A kognitív válaszaik jóval gyorsabbak és jelentősebbek voltak, mint a kontrollcsoporté. Egy másik tanulmányban Mark Moss és Lorraine Oliver a Newcastle-i Northumbria Egyetemen, azonosította a rozmaring illóolaj egyik fő komponensét, az 1,8-cineolt, mely elsősorban felelős az emlékezés hatékonyságának növekedéséért, mely akár 75%-os is lehet. Az orron át az illóolaj a tüdőn keresztül a véráramba jut, ahonnan az agyig is elér, és kifejti ott a hatását.

Az örökzöld cserje virágos hajtásaiból nyert illóolaj tehát hatással van az agyra, és javítja az emlékező tehetségünket. Ne habozzunk hát használni ezt a fantasztikus növényt, melyről már több ezer éve tudják, hogy hatásos! Illóolaja (Rosmarinus officinalis ct. kámfor) a bazsalikom (Ocimum basilicum ct. linalool) illóolajával együtt még hatékonyabb lehet.

 

Felhasznált irodalom:

Henry Lyte: Niewe Herball, 1578, p.264

Moss M., Cook J., Wesnes K., & Duckett P.: Aromas of rosemary and lavender essential oils differentially affect cognition and mood in healthy adults, 2003, International Journal of Neuroscience, 113(1): 15-38.

J Med Food Pengelly A1, Snow J, Mills SY, Scholey A, Wesnes K, Butler LR.: Short-term study on the effects of rosemary on cognitive function in an elderly population, 2012 Jan,15(1):10-7.

Mark Moss, Lorraine Oliver: Plasma 1,8-cineole correlates with cognitive performance following exposure to rosemary essential oil aroma, 2012, Adv Psychopharmacol, 2(3): 103–113.

Kovar KA, Gropper B, Friess D, Ammon HP.: Blood levels of 1,8-cineole and locomotor activity of mice after inhalation and oral administration of rosemary oil, 1987, Planta Med. 53(4):315-8.

http://news.discovery.com/human/life/sniffing-rosemary-improves-memory-130409.htm

LEIBSTER AWARD Vándor-díj

LIEBSTER AWARD vándor-díj – Köszönet!

Alig néhány hete a Scent Poetry blogja küldte nekem a Liebster Award vándorádíjat. Ahogy Lipovszky Csenge a Scent Poetry blogírója említi ez a díj amolyan ‘Add tovább’ díj, amelyet bloggerek adnak bloggereknek, mert tetszik nekik, élvezik, olvassák és ajánlják azok írásait, képeit, gondolatait. Köszönöm tehát a SCENT POETRY-nek és Lipovszky Csengének az ajánlást és az elismerést. Én pedig küldöm tovább és ajánlom olvasásra a Manuka műhely blogolóinak.

LEIBSTER AWARD Vándor-díj

Frank O'Dwyer on flickr.com

Illóolajok utazóknak

Itt a nyár, és végre hét ágra süt a nap. Ez a szabadságok a nyaralás és a pihenés ideje. Akár a tengerpartra, akár belföldre utazol, jó ha tudod, hogy melyik illóolajat vidd magaddal. Hiszen a terápiás tisztaságú olajok olyan, kifejezetten utazással járó, vagy nyaralás alkalmával előforduló kisebb „betegségeken”, vagy inkább kellemetlenségeken segíthetnek, mint a szédülés, a leégés, az émelygés, az utazási betegség, vagy a szúnyogcsípések.

Az utazások, nyaralások alkalmával számos kisebb egészségügyi problémával szembesülhetünk, melyek leküzdésében nagy segítségünkre lehetnek a tiszta illóolajok, amelyek szelíden, mellékhatások nélkül, a szervezetünket támogatva lendítenek át a nehézségeken, akár a vakációnk alatt is. Így ne felejtsük otthon a legfontosabb olajainkat!

Olajok az utazási betegségre

Az utazási betegség, – orvosi nevén a kinetózis -, nevével ellentétben szerencsére nem betegség, tehát inkább a tüneteket szükséges enyhíteni, melyek közül a leggyakoribbak a szédülés, az izzadás, a sápadtság, a hányinger, sőt néha maga a hányás is, mely azonban nem hoz enyhülést. Leggyakrabban a hajón, az autóban vagy a repülőn való utazás alkalmával élhetjük át. Az utazási betegséggel járó emésztőrendszert érintő leghatékonyabb illóolajok között szerepel a borsmenta (Mentha x piperita) és a gyömbér (Zingiber officinalis). A borsmenta a gyomrot nyugtatja meg, míg a gyömbér inkább a tengeri betegség esetén hatásos. Cseppentsünk az olajokból pár cseppet egy zsebkendőre, majd szívjuk be mélyen az illatukat. Hasfájás émelygés esetén érdemes hordozó olajban feloldani az illóolajokat majd körkörösen bemasszírozni a fájó területet vele.

Fotó: Gail Frederick on Flickr.com -  Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Fotó: Gail Frederick on Flickr.com –
Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Olajok a Jet lag-re (időeltolódással járó repülés utáni panaszok)

A jet lag az utazási betegségek egyik típusa, mely a repülés után jelentkezik, mikor egyik időzónából a másikba érkezünk. Az időeltolódásra a szervezetünk általában émelygéssel, fáradtsággal, szédüléssel válaszolhat. Ilyenkor szervezetünknek alkalmazkodnia kell, és át kell állnia, hiszen testünk biológiai órája felborult. A jet lag ellen a legkíméletesebb megoldást az alváson kívül a grapefruit (Citrus x paradisi) illóolaja jelenti, főleg ha valódi levendulával (Lavandula angustifolia) és geránium (Pelargonium graveolens) olajjal alkalmazzuk. Keverhetjük ezeket az olajokat a fürdővizünkhöz, vagy akár a testápolónkhoz.

Fotó: Frank O'Dwyer on Flickr.com - https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0/

Fotó: Frank O’Dwyer on Flickr.com – Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Illóolajok leégésre

Ha túl sok időt töltünk a napon, a legmelegebb órákban sem vonulunk árnyékba, bőrünk kisvártatva jelezhet nekünk. Pirossá, feszülővé válik, akár fel is hólyagosodhat. A legjobb, ha megelőzzük a bajt, és megfelelő ruházatot, fejfedőt viselünk. Ha azonban már megtörtént a baj, a leghatásosabb megoldást a levendula vagy a római kamilla (Chamaemelum nobile) hidrolátum jelenti, amelyek nem csak hűsítenek, de gyulladáscsökkentők, nyugtatók így segítik, támogatják a bőr gyógyulását.

Fotó: Kelly Sue De Connick on Flickr.com - Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Fotó: Kelly Sue De Connick on Flickr.com – Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Illóolajok rovarcsípésre

A világ minden sarkában élnek rovarok, melyek megmarhatnak, megcsíphetnek, és a bőrön viszkető, égő érzést okozhatnak. A legkellemetlenebbek a szúnyogok. Szúnyogcsípésre enyhülést adhat a levendula, a teafa (Melaleuca alternifolia) és a geránium illóolajok keveréke.

Fotó: Gerald Yuvallos on Flickr.com

Fotó: Gerald Yuvallos on Flickr.com – Attribution-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-ND 2.0)

A jelen bejegyzésben található információk kizárólag tájékoztató jellegűek és nem tartalmaznak diagnózist, nem helyettesítik a hivatalos egészségügyi ellátást!

 

Felhasznált irodalom:

Lawless, J.: The Illustrated Encyclopedia of Essential Oils, Thorsons, UK, 1995

Price, S.: Aromatherapy Workbook, Thorsons, UK, 2000

Worwood, Valerie Ann: The Complete Book of Essential Oils and Aromatherapy, New World Library, USA, 1991

The British Library "Histoire de soixante ans, etc p. 429" Paris, 1859 No known copyright restrictions

Illóolajok a történelem tükrében

avagy Marie Antoinette parfümőrének titkos története

 

Jean Louis Fargeon Marie Antoinette francia királynő parfümőre volt. Tizennégy éven keresztül szolgálta a királynőt egészen 1789-ig, amikor is a forradalom végigsöpört az egész országon. Élisabeth de Feydeau 2004-ben írta meg az azóta több nyelvre lefordított, az aromaterápia iránt érdeklődők és a történelem rajongói számára ezt a hasznos művet, amely ablakot nyit az akkori világ illatos mindennapjaira. Olvasóim most egy kis összefoglalót olvashatnak a könyvről.

 

Marie Antoinette parfümőre

Jean-Louis Fargeon (1748-1806) a dél-franciaországi nagyvárosban Montpellierben született egy parfümőr fiaként, majd miután kitanulta édesapjától a szakmát Párizsban próbált szerencsét, ahol ügyességével, és ‘illatos’ kesztyűivel felhívta magára a fiatal királynő, Marie Antoinette (1755–1793) figyelmét, akit azután rendszeres megrendelői között tarthatott számon. Többek között szépítő szereket, szagos sálakat, kesztyűket, parfümöket, testápoló tömböket, pomandereket, viaszokat, levendulavizet szállított számára. Marie Antoinette mindig is imádta a virágokat, rajongott a rózsáért, az ibolyáért, az orgonáért és a nárciszokért, amelyekből Fargeon kreált számára illatos szereket, parfümöket.

Marie Antoinette személyes illata

Fargeon illatosított kesztyűivel nyerte el a királynő kegyeit, amelyek igencsak divatosak voltak akkoriban. A parfümőr egy különleges illatot kreált, és ezzel szagosította a kecskebőrből készült kesztyűket. Az illatokat olyan virágokból vonta ki, mint a jácint, a vérvörös szegfű, az ibolya (Viola odorata) vagy a sárga nárcisz (Narcissus pseudonarcissus). A kézre való finom holmikat édes mandulaolaj (Prunus amygdalus), fehér viasz és rózsavíz keverékével ápolta, azok friss rózsaszirmokon és szerecsendiókon pihentek, hogy megvédhessék majd az úrnő kezeit a különböző betegségektől.

Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) - Kép szerzője: Agadez, forrás: Wikimedia

Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) – Kép szerzője: Agadez, Forrás: Wikimedia

A királynőt teljesen elvarázsolták az illatok és egyre több kesztyűvel gazdagodott az amúgy sem szegényes gyűjteménye. Ezek után olyan parfümöt rendelt, amelyet a fürdővizéhez adhatott. Fargeon fürdőzacskókat készített számára, amelyekben édes mandula, fenyőmag, lenmag, liliom hagymák, fehér mályvagyökér és más aromás növények kaptak helyet. Mindezen sikerek további megrendelésekhez vezettek.

Marie Antoinette parfümje

Fargeon számos parfümöt kreált a királynőnek, melyek nélkül az uralkodó egy tapodtat sem volt hajlandó mozdulni. Mindenhová magával vitte a kis fiolákat. Az egyik leghíresebb a Trianon parfüm volt, melynek a legfontosabb összetevői között szerepelt az ibolya, a rózsa, a nárcisz, és a tubarózsa (Polianthes tuberosa) is, melyet mirhával (Commiphora myrrha), pézsmával, vagy ámbrával kevert még össze a parfümőr. Marie Antoinette igen különös nőszemély volt, aki szerette az extravagáns dolgokat, így az általa használt illatok is különlegesek és drágák voltak. Mégis, olyan mindennapi aromavizeket is szívesen használt, mint a narancsvirág (Citrus aurantium var. amara), vagy a levendula.

Marie- Antoinette - The British Library "Histoire de soixante ans, etc p. 429" Paris, 1859 No known copyright restrictions

Marie-Antoinette – Forrás: The British Library “Histoire de soixante ans, etc p. 429” Paris, 1859 No known copyright restrictions – Flickr.com – Creative Commons

A királynő a palotában a levegőt is rendszeresen illatosította főként levendulaecettel, vagy narancsvirág szirmokkal. A fürdővizébe gyakran kevert citrom és levendula olajat.

Akkoriban gyakran használták a pomandereket, (illatos gyantákból gyúrt labdacsok) amelyek a levegő illatosítására és járványos időszakban a betegségek megelőzésére szolgáltak. A királynő pomandereibe olyan olajokat tett, mint a rózsa, a jázmin (Jasminum officinale), a vanília (Vanilia plantifolia), a szegfű (Dianthus sp.), a frangipani (Plumeria sp.) és a tubarózsa. Az úrnő krémekkel, és szépítő porokkal is kényeztette magát, többek közt azért, hogy tisztán és minél fehérebben tartsa az arcát.

Kép forrása: beautiful-dissaster on flickr.com

Kép forrása: beautiful-dissaster on flickr.com

A várandós Marie Antoinette és az illatok

Marie Antoinette terhességei alatt Fargeon folyamatosan gyártotta számára a különböző illatos szereket. Kreációiban főként a citromot (Citrus limon), a fahéjat (Cinnamomum zeylanicum), az angyalgyökeret (Angelica archangelica), az íriszt (Iridodictyum sp.), a rózsafát (Aniba sp.), a koriandert (Coriandrum sativum) használta, hogy ellazítsa és megkönnyítse úrnője várandós mindennapjait. A királynő első szülése után a parfümőr egy olajos hajpakolást készített a királynő számára, hogy orvosolja az úrnő szülést követően jelentkező hajhullását.

Írisz (Iris germanica) Szerző: Diliff, Forrás: Wikimedia

Írisz (Iris germanica) Szerző: Diliff, Forrás: Wikimedia

Forrás:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

Kelet-indiai citromfű (Cymbopogon felxuosus) - ffotó: AB, North Carolina, USA

10 dolog, amit az indiai citromfű illóolajról tudnod kell

A ‘lemongrass’, vagy magyarul indiai citromfű illóolaját sokan használják, de valódi terápiás hatását kevesen ismerik. A növény tradicionálisan az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga. Az illóolaj fő hatóanyaga a citrál nevű aldehid, ez az az összetevő, amelynek köszönhetően rovarriasztó szerként is alkalmazzák.

Cymbopogon = ‘kymbe’ (hajó) + ‘pogon’ (szakáll)

 

Kelet-indiai citromfűCymbopogon flexuosus (Nees ex. Steud.) J. F. Watson syn. Andropogon citratus

Nyugat-indiai citromfűCymbopogon citratus (DC ex. Nees) Stapf. syn. Andropogon flexuosus

Sanszkrit: bhut-ma (földfű)

Család: pázsitfűfélék (Poaceae syn. Graminaeae)

Cymbopogon citratus fotó: Forrest and Kin Starr - starrenvironmental.com

Nyugat-indiai citromfű (Cymbopogon citratus) fotó: Forrest and Kin Starr – starrenvironmental.com

1 Rokona a pálmarózsa és a citronella

Az indiai citromfű közeli rokona a pálmarózsa (Cymbopogon martinii), mely nevétől eltérően szintén egy fűfajta, illetve a citronella (Cymbopogon nardus), mely szintén sásféle.

2 Nyugati vagy keleti?

Citromfűből több faj létezik, az aromaterápiában kettőt szokás használni, a Kelet-indiai citromfüvet (Cymbopogon flexuosus) és a Nyugat-indiai citromfüvet (Cymbopogon citratus). Hatásukban és illatukban nincs jelentős különbség, mégis halvány különbséget fedezhet fel a gyakorlott orr, mégpedig, hogy a Kelet-indiai citromfű aromája enyhébb és kissé frissebb, mint a nyugati faj illóolaja.

3 Potenciálisan allergén

Az indiai citromfű illóolaja aldehidekben (citrál, gerániál, nerál) gazdag, amely vegyületre az érzékenyebb bőrűek allergiás reakciót mutathatnak. Éppen ezért a bőrön való használata körültekintést és szakértelmet igényel. A natúrkozmetikumok gyártásánál ezt a tényt fokozottan figyelembe kell venni, vagyis, az indiai citromfüvet tartalmazó kozmetikumok használata előtt bőrpróbát javasolt végezni – a könyök belső oldalára kenjük rá az adott krémet, olajat vagy egyéb készítményt, majd várjunk 24 órát és csak akkor használjuk azt, ha nem okozott bőrkiütést.

4 Hatalmas fűcsomó

A lemongrass a pázsitfűfélék családjába tartozik. Hatalmas fűcsomókban, közel két méteres magasságúra is megnőhet.

5 Kiváló fertőtlenítő

Pompás otthoni fertőtlenítőszert készíthetünk indiai citromfű, teafa, citrom és erdei fenyő házasításából, de ebből a keverékből tehetünk akár a folyékony szappanunkba is. Ily módon a kézmosásnál nem csak tiszták lesznek a kezeink, de garantáltan baktérium- és vírusmentesek is.

6 A citromfű olaj kivonása

Az indiai citromfű illóolaját hagyományosan vízgőz desztillációval nyerik ki, általában a friss, néha a száraz fűlevelekből. Olaja napsárga színű, erős füves, citromos illattal.

7 Óvatosan az adagolással

A citromfű friss illata miatt könnyedén túlzásokba eshetünk. Az indiai citromfű olaját bőrirritáns volta miatt csak és kizárólag keverékekben, bázisolajban alkalmazzuk, mégpedig kis mennyiségben, és az első használat előtt mindenképp végezzünk bőrpróbát. Az illóolaja segít az idegi kimerültség esetén csak úgy, mint fejfájáskor vagy stressz esetén. Ám a fejfájás erősebbé, lüktetőbbé is válhat, ha túl nagy dózisban alkalmazzuk.

8 Rovarriasztóként is tökéletes megoldás

Az indiai citromfű olaját nem bírják elviselni a szúnyogok, muslicák és egyéb rovarok citronella olajjal keverve pedig még hatékonyabb keveréket alkot.

9 Remek gombaölő szer

Számos tanulmány és kutatás is alátámasztotta és bizonyította az indiai citromfű gombaölő hatását. A leginkább a bőrön található elváltozásokat kezelték olyan keverékekkel, melynek fő hatóanyaga a citromfű volt.

10 Vigyázat, hamisítványként is használhatják!

Az indiai citromfű gyakori összetevője a parfümöknek, szappanoknak, dezodoroknak, és egyéb kozmetikai, és tisztítószereknek is. Sajnos azonban sokszor a méregdrága melissza, vagy mézelő citromfű (Melissa officinalis) helyett próbálják meg eladni, vagy hígítani.

lemongrass

Kelet-indiai citromfű (Cymbopogon flexuosus) – fotó: AB – North Carolina, USA

EINECS szám.: 289-752-0
CAS szám: 89998-14-1
INCI elnevezések: “Lemon Grass Oil; Indian Verbena Oil; Indian Melissa Oil”.
GRAS: 182.20

Származási hely: Nepál, Srí Lanka, Nyugat-indiai szigetvilág, Fülöp szigetek, Dél-Afrika
Felhasznál növényi rész:
Kivonási eljárás: vízgőz lepárlás
Kivont olajmennyiség: 0,25-0,6%
Szín:, áttetsző, halvány sárga

Illatprofil: citromos, markáns

Jól keverhető a következő olajokkal: ciprus, atlaszcédrus, gyömbér, kubebabors

Biztonság:

Az indiai citromfű olaja bőrirritáns. Hígítatlanul bőrön történő alkalmazását kerüljük!

A citrál önmagában szenzibilizáló hatású, de az egész növénymátrixot tekintve (vagyis a teljes illóolaj) a további összetevőknek köszönhető a citrál szenzibilizáló hatása ‘gyengített’. (Opdyke D. L. J., 1976)

Tengerimalacokon végzett allergiatesztek során a citrál 0,5%-nál nagyobb hígítottság esetén allergén reakciókat váltott ki, amely a hígítottsági mutatóval megegyező limonén mennyiség esetén gyengült. A Kelet-indiai citromfű 4%-os hígítottság esetén sem volt szenzibilizáló hatású, amely valószínűsíthetően nem csupán a jelenlévő limonénnek, hanem az olajban található többi összetevőnek akár a szinergista hatásnak volt köszönhető. (Tisserand, 2003)

Felhasznált irodalom:

Shutes, Jade: Foundations Cultivating an aromatic path to health and healing, The East-West School for Herbal and Aromatic Studies, 2014

Ingeborg, Stadelmann: Bevált aromakeverékeim, Katalizátor, 2007.

Davis, P.: Aromatherapy – An A-Z, Vermilion, UK, 1999.

Harding, J.: Aromatherapy Massage for You, Duncan Baird Publishers Ltd., UK: , 2005.

Lawless, J.: The Illustrated Encyclopedia of Essential Oils, Thorsons, UK, 1995

Sunita Bansod; Mahendra Rai: Antifungal Activity of Essential Oils from Indian Medicinal Plants Against Human Pathogenic Aspergillus fumigatus and A. niger, World Journal of Medical Sciences, 2008, pp. 81–88.

Grapefruit (Citrus x paradisi)

Minden citrus illóolaj fototoxikus?

tt a nyár, és a nap hét ágra süt. Bizonyos illóolajok azonban napfény hatására elváltozásokat okoznak a bőrünkön, mely jelenséget fototoxicitás vagy fotoszenzibilizáló hatásként ismerünk. Az ökölszabály szerint a citrusos illóolajak általában fototoxikusak. Azonban léteznek kivételek. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk dönteni, mely illóolajakat alkalmazzuk bizonyos krémekbe, masszázsolajokba, akár napozás szoláriumozás előtt is, íme, egy gyors áttekintés a citrusfélékből kivont, ám fényérzékenységet (fototoxicitás) nem okozó illóolajokról, illetve a toxikus illóolajokról.

‘fototoxikus – phos+toxikon’

 

A nyár közeledtével egyre több időt tölthetünk végre a szabadban. Azonban ezzel egy időben át is kell gondolnunk, milyen natúrkozmetikai termékeket használunk, és azokban milyen illóolajak vannak. Hiszen ha az arcbőrünkre, kezünkre, dekoltázsra olyan testápolót, krémet, olajat teszünk, melyekben fényérzékenyítő olajak is jelen vannak, akkor sajnos akár maradandó bőrelváltozások jelenhetnek meg az érintett területeken, foltok formájában.

Mi az a fototoxicitás?

A fototoxikus vagy fotoszenzibilizáló, magyarul fényérzékenységet bizonyos vegyületek UV (UVA tartományban) sugárzás hatására produkálnak, amelyek viszkető kiütésekben, piros, barnás foltokban jelenhetnek meg. Az illóolajok esetében a fényérzékenységet a furanokumarin (FC) vegyületek okozzák, melyek egyes citrus olajokban akár 1-2%-ban is előfordulhatnak.

A fényérzékenyítésért felelős bergaptén molekula képe - Kép: Wikimedia Commons

A fényérzékenyítésért felelős bergaptén molekula képe – Kép: Wikimedia Commons

Bergaptol, amely egy alkohol és nem okoz fényérzékenységet - Kép: Wikimedia Commons

Bergaptol, amely egy alkohol és nem okoz fényérzékenységet – Kép: Wikimedia Commons

A fényérzékenység kialakulása erősen függ attól is, hogy ezek a vegyületek milyen mennyiségben találhatóak meg a bőrben, amikor az UV sugárzás éri a kezelt felületet. A fényérzékenység azért alakul ki, mert miközben a bőrben a 310 nm és e feletti hullámhosszúságú UV-sugarak elnyelődnek, sejtmembránt károsító oxigén gyökök keletkeznek. Ez okozza az irritációt. A folyamat a reakciót követő 36-72 órában csúcsosodik ki, és hiperpigmentációt okoz, amely hetekig, akár hónapokig is eltarthat, szélsőséges esetekben hosszú évekig.

Éppen ezért fontos, hogy ha napozni, szoláriumozni, vagy csak hosszabb ideig szeretnénk a szabadban tartózkodni, akkor a nap érte szabad bőrfelületeken ne alkalmazzunk semmiféleképpen fényérzékenyítő illóolajokat, még bázisolajban hígítva sem. Ha pedig fényérzékenyítő olajakat használtunk, akkor legalább 12 órán át ne menjünk a napra, vagy szoláriumba.

A legtöbb fototoxikus vegyületet a citrusfélék illóolajai tartalmazzák, azonban nem mindegyik. A toxikus vegyületek jelenlétét továbbá meghatározza az is, hogy az adott illóolajat milyen technológiával nyerték ki. Bizonyos citrus olajok eltérő kinyerési technológiával akár a fényérzékenyítő hatásukat is elveszíthetik. A lepárlással kinyert limett olaj például nem tartalmaz fototoxikus vegyületeket, és fura módon, még az illata is intenzívebb, mint a hideg sajtolással kinyert olajnak.

Limett (Citrus aurantium) - Fotó: Phuong Tran on flickr.com https://www.flickr.com/photos/phuonglovejesus2782010/

Limett (Citrus aurantium) – Fotó: Phuong Tran on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/phuonglovejesus2782010/

Nem fényérzékenyítő citrus illatok

Alapjában véve a citrus olajok tartalmaznak fototoxikus vegyületeket, de nem mindegyik. Így bizonyos citrus olajok nem fényérzékenyítőek. Ezek közül néhány példa:

  • Sajtolt édes narancs (Citrus sinensis); fontos tudni, hogy a desztillált édes narancs olaja viszont fototoxikus. Az édes narancsot nem szabad összekevernünk a keserű naranccsal (Citrus aurantium var. amara) mely szintén fototoxikus.
  • Desztillált lime (Citrus aurantifolia) – jegyezzük meg, hogy a hidegen sajtolt lime olaj fototoxikus!
  • Bergapténmentes bergamott -FCF vagy BF (Citrus bergamia)
  • Desztillált citrom (Citrus limon)
  • Citrom levél v. citrom petitgrain (Citrus limon)
  • Mandarin (Citrus reticulata) – sem a desztillált sem a sajtolt
  • Yuzu (Citrus junos)
Yuzu (Citrus junos) - fotó: Edsel Little on flickr.com https://www.flickr.com/photos/edsel_/

Yuzu (Citrus junos) – fotó: Edsel Little on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/edsel_/

Fototoxikus citrus illóolajok

  • Citrom (Citrus limon) – hidegen sajtolt
  • Mandarin levél v. mandarin petitgrain (Citrus reticulata)
  • Bergamot (Citrus bergamia) – hidegen sajtolt, nem frakcionált
  • Grapefruit (Citrus x paradisi) – sajtolt
  • Keserű narancs (Citrus aurantium var. amara) – sajtolt változat
  • Sajtolt lime (Citrus aurantifolia)
  • Desztillált édes narancs (Citrus sinensis)

 

Bergamott (Citrus bergamia) - fotó: Vincenzo_ Caico on flickr.com https://www.flickr.com/photos/kokopelli71/

Bergamott (Citrus bergamia) – fotó: Vincenzo_ Caico on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/kokopelli71/

Továbbá lényeges ismernünk más, nem citrusos illóolajat, melyek szintén fototoxikusak, vagy esetlegesen fototoxikus illóolajokat, például:

Ismerten fototoxikusak:

  • Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) – gyökér illóolaja
  • Fűszerkömény (Carum carvi)
  • Római kömény (Cuminum cyminum)
  • Verbéna (Aloysia triphylla)
  • Orvosi lestyán (Levisticum officinale)

Esetlegesen fototoxikusak:

  • Combava levél v. petitgrain (Citrus hystrix) – egyéb neve: kaffír lime
  • Petrezselyem levél (Petroselinum crispum)

 Felhasznált irodalom:

Tisserand, R. & Young, R.: Essential Oil Safety, 2nd ed., Churchill Livingstone Elsevier, 2014

 

A Medici szökőkút, Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

Francia királynők, akik imádták az illatokat

Nem hiába Franciaország a parfümök hazája. A francia királynők nem csak rajongtak az illatokért, és nem csupán élvezeti szerként használták azokat, hanem terápiás célzattal is elővették az olajokat, kivonatokat. Lássuk csak a három legismertebb királynőt, akiknek életében így vagy úgy, de szerepet játszottak az aromák, illóolajok, parfümök, és növényi kivonatok.

Marie Antoinette és a francia parfümök

A francia királynő, Marie Antoinette (1755 – 1793) imádta a parfümöket, az illatosított kesztyűket és sálakat. Ő volt az a királynő, akinek személyes illatot gyártott parfümőre, Jean-Louis Fargeon. A parfümőr drága olajokat, kivételes növényi kivonatokat alkalmazott a királynő kénye kedvére, a fürdőjéhez adva, a levegő illatosítására, a hajára, a bőrére, vagy egyszerűen csak parfümként. A királynő nagy kedvencei közé tartoztak a rózsaolaj, a levendulaolaj, narancsvirág olaj, illetve a liliom, ibolya, nárcisz törékeny virágaiból kivont extraktumok. A királynő nem csak szagosításra használta az illatokat, hanem még a terhességei idején terápiás célzattal is alkalmazta azokat, hogy megkönnyítse a mindennapjait.

Versaille - Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Versaille – Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Medici Katalin, a parfümipar megteremtője

Medici Katalin (1519-1589) II. Henrik feleségeként Franciaország királynéja 1547 és 1559 között. Ő volt az, akinek Franciaország köszönheti a parfümipar kialakulását, hiszen hazájából, Olaszországból, Firenzéből hozta magával a tudást, majd Grasse-t a mai parfüm fellegvárát tette meg a divat központjává. Több parfümőre is volt, persze főleg olasz mesterek, akik a királynő illatai összeállították. Grasse-ban számos aromás növény telepítését is szorgalmazta, melyek jól bírják a mediterrán klímát.

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A virágos Luxemburg Kertek megalkotója, Medici Mária

Medici Mária (1575-1642) toszkánai nagyhercegnő, IV. Henrikkel kötött házassága révén lett Franciaország és Navarra királynéja 1600 és 1610 között, majd régense egészen 1617-ig. A két királynő közeli unokatestvér volt, habár Mária még csak 14 éves volt, mikor Katalin meghalt. Mária királynő volt az, aki a gyönyörű Luxemburg Kerteket megtervezte Párizs szívében. A kertben olyan növényeke láthatóak ma is –az úrnő kedvencei többek közt – mint a keserű narancs fák (Citrus aurantium var. amara) a számos pompázatos virág között.

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

Források:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

Musee de Grasse,a Parfümök nemzetközi múzeumának honlapja: http://www.museesdegrasse.com

Helichrysum italicum Kép: © Manuel Martin Vicente on flickr.com

Miért olyan drágák egyes illóolajok?

Bizonyos illóolajok igencsak borsos áron találhatóak a piacon. Nem elírás, amikor a citromfű illóolaj 2 milliliterje több mint 15.000 Ft, vagy a damaszkuszi rózsa, hasonló mennyiségben több mint 8000 Ft-ba kerül. Ezeknek az illóolajoknak a növényi részekből való kinyeréséhez ugyanis vagy az alacsony illóolaj tartalom miatt nagyon nagy mennyiségű növényi alapanyagra van szükség vagy a kinyerés speciális technikát igényel. A hagyományos vízgőz lepárlási eljárás mellett a két leggyakoribb módszer az oldószeres kivonás és a szuperkritikus extrakció. Bármelyiket is nézzük, ezekben az esetekben a költséget miatt az egyes illóolajok ára az egeket súrolhatja.

Az oldószeres kivonásról

Az olyan növények esetében, mint a magnólia (Michelia spp), mimóza (Mimosa spp.) vagy a tubarózsa (Polianthes tubarosa) virágai, amelyek törékenyek, anyaguk túl finom, vagy a hagyományos lepárlással és a magasabb hőmérséklet miatt illatanyagukat vagy az illóolajat nagy veszteséggel lehetne kinyerni, vagy az illatanyag károsodna, az oldószeres eljárást használják. A kivonás során a növény zsíroldékony alkotóelemeinek kivonásához olyan szerves oldószereket használnak mint például az etanol a hexán vagy a metanol. Az oldószer általában a klorofillt is kivonja, így az extraktum színében is gazdagabb lesz. A kivonás első fázisát konkrétnak hívják, melyben a viaszok is jelen vannak. A második fázisban a konkrétet alkohollal keverik, mely csak az illatokat vonja ki, így ezt már abszolútnak hívjuk. A végeredményben előfordulhat, hogy ugyan igen-igen kis de még mérhető mennyiségben oldószer maradvány lesz – 5-10 ppm mennyiségben. Egyes aromaterapeuták nem szívesen alkalmazzák az abszolútokat, hiszen tartalmazhatnak nem kívánatos anyagokat, mint amilyen a növényvédő szerek. Mindemellett az abszolútok minőségi termékek, ha nem keverik őket tovább alkohollal.

Mimóza (Mimosa spp.)  Fotó: © aiguaclara on flickr.com

Mimóza (Mimosa spp.) Fotó: © aiguaclara on flickr.com

A széndioxidos vagy szuperkritikus extrakcióról

A széndioxidos kivonási módszer másik neve a szuperkritikus extrakció, amely során oldószerként széndioxidot használnak A széndioxid nyomás alatt folyékony halmazállapotúvá válik, így később tökéletesen el lehet választani az olajtól, mégpedig maradék nélkül vagyis a kivonat még nyomokban sem tartalmaz oldószert. A másik nagy előnye ennek a kivonási eljárásnak az, hogy relatíve alacsony hőmérsékleten zajlik a kivonás, tehát a növény hőérzékeny komponensei, hatóanyagai, illatanyagai nem károsodnak. További előnye az eljárásnak, hogy olyan hatóanyagok is kinyerhetőek, amelyek egyébként hagyományos oldószeres kivonással nem, vagy csak kis mennyiségben. A széndioxid mint oldószer nem káros az egészségre, sűrűsége nagy, így viszonylag hatékony, nem lép reakcióba a kezelt anyaggal. Kritikus – vagyis a halmazállapot változási mutató – hőmérséklete 31°C és kritikus nyomása 73 Bar. E módszerrel készült kivonatok összetétele, aromája sokkal gazdagabb és koncentráltabb. A szén-dioxid nem oldja a szénionokat, a termékek pedig gyakorlatilag nem tartalmaznak nehézfémeket, illetve növényvédő szereket, hiszen azok sem oldhatóak a szuperkritikus állapotú széndioxidban. Természetesen elengedhetetlen elvárás, hogy bio vagy vegyszermentes környezetből származó növényi alapanyagokat használjanak A módszer hátulütője csupán annyi, hogy drága.

Rózsa (Rosa damascena)

Az aromaterápiában az egyik legdrágább illóolajnak a rózsa abszolút számít. Ha mégis úgy döntenénk, hogy befektetünk egy kisebb üveg tiszta rózsa olajba, biztosak lehetünk benne, hogy nem fogjuk megbánni, hiszen a rózsa számos terápiás hatással bír. Mindemellett pedig nem csak a nők olaja, a bőrápolásban és a kozmetikában is előszeretettel alkalmazzák, sőt még az egészen kicsi babák esetében is biztonsággal alkalmazhatjuk. A rózsa olajat a virág szirmaiból állítják elő, és 1 ml olajhoz megközelítőleg 100.000 rózsasziromra van szükség. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért olyan drága ez az olaj, melyet általában desztillációval, vagy oldószeres kivonással nyernek ki. Ez utóbbi eljárásnak köszönhetően az abszolút illata sokkal teltebb, testesebb.

Olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum)

Az olasz szalmagyopár illóolaját a növény apró, gombszerű illatos virágaiból és virágos hajtásaiból nyerik ki. Az illóolaj megéri az árát, hiszen igen kis mennyiségben is rendkívül hatékony. Az aromaterápiában és kozmetikában gyulladás és fájdalomcsökkentő, sejtmegújító tulajdonságai miatt közkedvelt illóolaj.

Kép: Manuel Martín Vicente on flickr.com

Helichrysum italicum  Kép: © Manuel Martín Vicente on flickr.com

Jázmin (Jasminum officinale)

A jázminból kivonatokat gyakran megtévesztő módon illóolajnak nevezik pedig helyesen kivonatnak vagy abszolútnak nevezik. A törékeny, buja illatú virágokból oldószerrel vonják ki a „lényeget”. A jázmint nem csak a parfümipar használja, hanem az aromaterápiában is dobogós. Szorongásra, fejfájásra, női bajokra tökéletes választás de a szülés utáni tejfakasztáshoz is sok recept ajánlja.

Jázmin - Jasminum officinale   Kép: © Sarah on flickr.com

Jázmin – Jasminum officinale Kép: © Sarah on flickr.com

Más drága olajok

A ‘luxus’ illóolajok kategóriába tartozik még a szantálfa olaja (Santalum album), a mézelő citromfű (Melissa officinalis), a neroli (Citrus aurantium var. amara), a kék kamilla (Matricaria recutita), a római kamilla (Chamaemelum nobile) és a peremizs (Inula graveolens) is.

Neroli vagy narancsvirág (Citrus aurantium var. amara)   Kép: © Ladahlauts on flickr.com

Neroli vagy narancsvirág (Citrus aurantium var. amara) Kép: © Ladahlauts on flickr.com

Fotó: Zenspa1 - flickr.com

Tavaszi megújulás, avagy éljenek a bőrradírok!

Végre már nem csak a naptár szerint van tavasz, hanem érezhetjük a napsugarak első érintését is. Tavasszal megfiatalodik a természet és újult erővel robban az élet. Ilyenkor mi emberek is azt érezzük, hogy ki kell takarítani, nem csak az otthonunkat, hanem akár egy tisztító kúrával az egész testünket. A bőrünk is meghálálja a gondoskodást, így a hosszú tél után egy alapos radírozás csodákat tehet.

A bőrradírokat az elhalt hámsejtek, a bőrön lévő szennyeződések eltávolítására használjuk általánosságban, de segítenek a mitesszerek, pattanások kialakulásának megelőzésében, a de segítségnek számíthatnak hogy életünket befordult szőrszálak, begyulladt szőrtüszők keserítsék. Habár a drogériákban is kaphatóak előre gyártott formában, érdemes mégis házilag, frissen elkészíteni bőrradírjainkat. Így azokat saját bőrünk típusához igazíthatjuk. A kiválasztott anyag szemcseméretétől, érdességétől, anyagától függően alkalmazhatjuk termékünket a testünkön, a kezünkön, vagy az arcunkon is. Kedvenc illóolajunk, vagy illóolaj keverékünk hozzáadásával a magunk keverte bőrradírok nem csak teljesen személyesek lesznek, hanem tartósítószerektől, színezékektől, és egyéb, a bőr számára megterhelő és felesleges adalékanyagoktól mentesek.

Barnacukros bőrradír - Fotó: Kim Love - on flick.com

Barnacukros bőrradír – Fotó: Kim Love – on flick.com

A testre szabott bőrradírok három fő összetevőből állnak: hordozó olajból, – akár több féléből is (jojoba, édes mandula, sárgabarackmag, extra szűz olíva, hidegen sajtolt napraforgó, avokádó stb.), illó olajokból, és a radírozást biztosító anyagokból (cukor, só, kávézacc, zabpehely stb.). Egyéb növényi alapanyagokat is hozzáadhatunk a keverékhez, amelyek jótékony hatásukat a bőrön kifejthetik. Ilyenek például a szárított gyógynövények – pl kamillavirág vagy levendulavirág szétmorzsolva stb.

Szárított kamillavirágok, Foró: Ben Hosking on flickr.com (slightly cut to size)

Szárított kamillavirágok, Fotó: Ben Hosking on flickr.com (slightly cut to size)

Arcra, és érzékeny bőrre ne használjunk éles szemcséjű anyagokat (kávézacc, nagy szemű só) hiszen felsérthetik a vékony bőrt, még akkor is, ha ezek csak mikrosérüléseket okoznak, az mégis traumát jelent a bőrnek.

A jó bőrradír serkenti a vérkeringést, a nyirokrendszert, így a kiválasztást és a bőr légzését is.

Cukros testradír az egész testre

A tusolást követően vigyük fel a bőrradírt a vizes testre, majd a szív irányába masszírozzuk a bőrbe körkörös, ritmikus mozdulatokkal. Ha időnk engedi, hagyjuk a bőrön pár percig, majd öblítsük le langyos vízzel. A radírozás után nem csak puha, hanem az olajoknak köszönhetően hidratált is lesz a bőrünk.

14 ml jojoba olaj (Simmondsia chinensis)

42 g kis szemcseméretű barna cukor

42 g közepes szemcseméretű barna cukor (turbinado)

10 csepp geránium (Pelargonium graveolens)

5 csepp rózsa (Rosa damascena)

10 csepp narancs (Citrus sinensis)

Keverjük össze a kétféle cukrot, adjuk hozzá először a jojoba olajat, majd az illóolajokat, és majd egy üveg tálban keverjük össze az összetevőket. Rakjuk egy előzőleg kimosott, majd szárazra törölt üvegtégelybe amelyet ne felejtsük el felcímkézni. Hideg, sötét helyen tároljuk, a hűtőben két hétig eltartható.