Kelet-indiai citromfű (Cymbopogon felxuosus) - ffotó: AB, North Carolina, USA

10 dolog, amit az indiai citromfű illóolajról tudnod kell

A ‘lemongrass’, vagy magyarul indiai citromfű illóolaját sokan használják, de valódi terápiás hatását kevesen ismerik. A növény tradicionálisan az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga. Az illóolaj fő hatóanyaga a citrál nevű aldehid, ez az az összetevő, amelynek köszönhetően rovarriasztó szerként is alkalmazzák.

Cymbopogon = ‘kymbe’ (hajó) + ‘pogon’ (szakáll)

 

Kelet-indiai citromfűCymbopogon flexuosus (Nees ex. Steud.) J. F. Watson syn. Andropogon citratus

Nyugat-indiai citromfűCymbopogon citratus (DC ex. Nees) Stapf. syn. Andropogon flexuosus

Sanszkrit: bhut-ma (földfű)

Család: pázsitfűfélék (Poaceae syn. Graminaeae)

Cymbopogon citratus fotó: Forrest and Kin Starr - starrenvironmental.com

Nyugat-indiai citromfű (Cymbopogon citratus) fotó: Forrest and Kin Starr – starrenvironmental.com

1 Rokona a pálmarózsa és a citronella

Az indiai citromfű közeli rokona a pálmarózsa (Cymbopogon martinii), mely nevétől eltérően szintén egy fűfajta, illetve a citronella (Cymbopogon nardus), mely szintén sásféle.

2 Nyugati vagy keleti?

Citromfűből több faj létezik, az aromaterápiában kettőt szokás használni, a Kelet-indiai citromfüvet (Cymbopogon flexuosus) és a Nyugat-indiai citromfüvet (Cymbopogon citratus). Hatásukban és illatukban nincs jelentős különbség, mégis halvány különbséget fedezhet fel a gyakorlott orr, mégpedig, hogy a Kelet-indiai citromfű aromája enyhébb és kissé frissebb, mint a nyugati faj illóolaja.

3 Potenciálisan allergén

Az indiai citromfű illóolaja aldehidekben (citrál, gerániál, nerál) gazdag, amely vegyületre az érzékenyebb bőrűek allergiás reakciót mutathatnak. Éppen ezért a bőrön való használata körültekintést és szakértelmet igényel. A natúrkozmetikumok gyártásánál ezt a tényt fokozottan figyelembe kell venni, vagyis, az indiai citromfüvet tartalmazó kozmetikumok használata előtt bőrpróbát javasolt végezni – a könyök belső oldalára kenjük rá az adott krémet, olajat vagy egyéb készítményt, majd várjunk 24 órát és csak akkor használjuk azt, ha nem okozott bőrkiütést.

4 Hatalmas fűcsomó

A lemongrass a pázsitfűfélék családjába tartozik. Hatalmas fűcsomókban, közel két méteres magasságúra is megnőhet.

5 Kiváló fertőtlenítő

Pompás otthoni fertőtlenítőszert készíthetünk indiai citromfű, teafa, citrom és erdei fenyő házasításából, de ebből a keverékből tehetünk akár a folyékony szappanunkba is. Ily módon a kézmosásnál nem csak tiszták lesznek a kezeink, de garantáltan baktérium- és vírusmentesek is.

6 A citromfű olaj kivonása

Az indiai citromfű illóolaját hagyományosan vízgőz desztillációval nyerik ki, általában a friss, néha a száraz fűlevelekből. Olaja napsárga színű, erős füves, citromos illattal.

7 Óvatosan az adagolással

A citromfű friss illata miatt könnyedén túlzásokba eshetünk. Az indiai citromfű olaját bőrirritáns volta miatt csak és kizárólag keverékekben, bázisolajban alkalmazzuk, mégpedig kis mennyiségben, és az első használat előtt mindenképp végezzünk bőrpróbát. Az illóolaja segít az idegi kimerültség esetén csak úgy, mint fejfájáskor vagy stressz esetén. Ám a fejfájás erősebbé, lüktetőbbé is válhat, ha túl nagy dózisban alkalmazzuk.

8 Rovarriasztóként is tökéletes megoldás

Az indiai citromfű olaját nem bírják elviselni a szúnyogok, muslicák és egyéb rovarok citronella olajjal keverve pedig még hatékonyabb keveréket alkot.

9 Remek gombaölő szer

Számos tanulmány és kutatás is alátámasztotta és bizonyította az indiai citromfű gombaölő hatását. A leginkább a bőrön található elváltozásokat kezelték olyan keverékekkel, melynek fő hatóanyaga a citromfű volt.

10 Vigyázat, hamisítványként is használhatják!

Az indiai citromfű gyakori összetevője a parfümöknek, szappanoknak, dezodoroknak, és egyéb kozmetikai, és tisztítószereknek is. Sajnos azonban sokszor a méregdrága melissza, vagy mézelő citromfű (Melissa officinalis) helyett próbálják meg eladni, vagy hígítani.

lemongrass

Kelet-indiai citromfű (Cymbopogon flexuosus) – fotó: AB – North Carolina, USA

EINECS szám.: 289-752-0
CAS szám: 89998-14-1
INCI elnevezések: “Lemon Grass Oil; Indian Verbena Oil; Indian Melissa Oil”.
GRAS: 182.20

Származási hely: Nepál, Srí Lanka, Nyugat-indiai szigetvilág, Fülöp szigetek, Dél-Afrika
Felhasznál növényi rész:
Kivonási eljárás: vízgőz lepárlás
Kivont olajmennyiség: 0,25-0,6%
Szín:, áttetsző, halvány sárga

Illatprofil: citromos, markáns

Jól keverhető a következő olajokkal: ciprus, atlaszcédrus, gyömbér, kubebabors

Biztonság:

Az indiai citromfű olaja bőrirritáns. Hígítatlanul bőrön történő alkalmazását kerüljük!

A citrál önmagában szenzibilizáló hatású, de az egész növénymátrixot tekintve (vagyis a teljes illóolaj) a további összetevőknek köszönhető a citrál szenzibilizáló hatása ‘gyengített’. (Opdyke D. L. J., 1976)

Tengerimalacokon végzett allergiatesztek során a citrál 0,5%-nál nagyobb hígítottság esetén allergén reakciókat váltott ki, amely a hígítottsági mutatóval megegyező limonén mennyiség esetén gyengült. A Kelet-indiai citromfű 4%-os hígítottság esetén sem volt szenzibilizáló hatású, amely valószínűsíthetően nem csupán a jelenlévő limonénnek, hanem az olajban található többi összetevőnek akár a szinergista hatásnak volt köszönhető. (Tisserand, 2003)

Felhasznált irodalom:

Shutes, Jade: Foundations Cultivating an aromatic path to health and healing, The East-West School for Herbal and Aromatic Studies, 2014

Ingeborg, Stadelmann: Bevált aromakeverékeim, Katalizátor, 2007.

Davis, P.: Aromatherapy – An A-Z, Vermilion, UK, 1999.

Harding, J.: Aromatherapy Massage for You, Duncan Baird Publishers Ltd., UK: , 2005.

Lawless, J.: The Illustrated Encyclopedia of Essential Oils, Thorsons, UK, 1995

Sunita Bansod; Mahendra Rai: Antifungal Activity of Essential Oils from Indian Medicinal Plants Against Human Pathogenic Aspergillus fumigatus and A. niger, World Journal of Medical Sciences, 2008, pp. 81–88.

Grapefruit (Citrus x paradisi)

Minden citrus illóolaj fototoxikus?

tt a nyár, és a nap hét ágra süt. Bizonyos illóolajok azonban napfény hatására elváltozásokat okoznak a bőrünkön, mely jelenséget fototoxicitás vagy fotoszenzibilizáló hatásként ismerünk. Az ökölszabály szerint a citrusos illóolajak általában fototoxikusak. Azonban léteznek kivételek. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk dönteni, mely illóolajakat alkalmazzuk bizonyos krémekbe, masszázsolajokba, akár napozás szoláriumozás előtt is, íme, egy gyors áttekintés a citrusfélékből kivont, ám fényérzékenységet (fototoxicitás) nem okozó illóolajokról, illetve a toxikus illóolajokról.

‘fototoxikus – phos+toxikon’

 

A nyár közeledtével egyre több időt tölthetünk végre a szabadban. Azonban ezzel egy időben át is kell gondolnunk, milyen natúrkozmetikai termékeket használunk, és azokban milyen illóolajak vannak. Hiszen ha az arcbőrünkre, kezünkre, dekoltázsra olyan testápolót, krémet, olajat teszünk, melyekben fényérzékenyítő olajak is jelen vannak, akkor sajnos akár maradandó bőrelváltozások jelenhetnek meg az érintett területeken, foltok formájában.

Mi az a fototoxicitás?

A fototoxikus vagy fotoszenzibilizáló, magyarul fényérzékenységet bizonyos vegyületek UV (UVA tartományban) sugárzás hatására produkálnak, amelyek viszkető kiütésekben, piros, barnás foltokban jelenhetnek meg. Az illóolajok esetében a fényérzékenységet a furanokumarin (FC) vegyületek okozzák, melyek egyes citrus olajokban akár 1-2%-ban is előfordulhatnak.

A fényérzékenyítésért felelős bergaptén molekula képe - Kép: Wikimedia Commons

A fényérzékenyítésért felelős bergaptén molekula képe – Kép: Wikimedia Commons

Bergaptol, amely egy alkohol és nem okoz fényérzékenységet - Kép: Wikimedia Commons

Bergaptol, amely egy alkohol és nem okoz fényérzékenységet – Kép: Wikimedia Commons

A fényérzékenység kialakulása erősen függ attól is, hogy ezek a vegyületek milyen mennyiségben találhatóak meg a bőrben, amikor az UV sugárzás éri a kezelt felületet. A fényérzékenység azért alakul ki, mert miközben a bőrben a 310 nm és e feletti hullámhosszúságú UV-sugarak elnyelődnek, sejtmembránt károsító oxigén gyökök keletkeznek. Ez okozza az irritációt. A folyamat a reakciót követő 36-72 órában csúcsosodik ki, és hiperpigmentációt okoz, amely hetekig, akár hónapokig is eltarthat, szélsőséges esetekben hosszú évekig.

Éppen ezért fontos, hogy ha napozni, szoláriumozni, vagy csak hosszabb ideig szeretnénk a szabadban tartózkodni, akkor a nap érte szabad bőrfelületeken ne alkalmazzunk semmiféleképpen fényérzékenyítő illóolajokat, még bázisolajban hígítva sem. Ha pedig fényérzékenyítő olajakat használtunk, akkor legalább 12 órán át ne menjünk a napra, vagy szoláriumba.

A legtöbb fototoxikus vegyületet a citrusfélék illóolajai tartalmazzák, azonban nem mindegyik. A toxikus vegyületek jelenlétét továbbá meghatározza az is, hogy az adott illóolajat milyen technológiával nyerték ki. Bizonyos citrus olajok eltérő kinyerési technológiával akár a fényérzékenyítő hatásukat is elveszíthetik. A lepárlással kinyert limett olaj például nem tartalmaz fototoxikus vegyületeket, és fura módon, még az illata is intenzívebb, mint a hideg sajtolással kinyert olajnak.

Limett (Citrus aurantium) - Fotó: Phuong Tran on flickr.com https://www.flickr.com/photos/phuonglovejesus2782010/

Limett (Citrus aurantium) – Fotó: Phuong Tran on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/phuonglovejesus2782010/

Nem fényérzékenyítő citrus illatok

Alapjában véve a citrus olajok tartalmaznak fototoxikus vegyületeket, de nem mindegyik. Így bizonyos citrus olajok nem fényérzékenyítőek. Ezek közül néhány példa:

  • Sajtolt édes narancs (Citrus sinensis); fontos tudni, hogy a desztillált édes narancs olaja viszont fototoxikus. Az édes narancsot nem szabad összekevernünk a keserű naranccsal (Citrus aurantium var. amara) mely szintén fototoxikus.
  • Desztillált lime (Citrus aurantifolia) – jegyezzük meg, hogy a hidegen sajtolt lime olaj fototoxikus!
  • Bergapténmentes bergamott -FCF vagy BF (Citrus bergamia)
  • Desztillált citrom (Citrus limon)
  • Citrom levél v. citrom petitgrain (Citrus limon)
  • Mandarin (Citrus reticulata) – sem a desztillált sem a sajtolt
  • Yuzu (Citrus junos)
Yuzu (Citrus junos) - fotó: Edsel Little on flickr.com https://www.flickr.com/photos/edsel_/

Yuzu (Citrus junos) – fotó: Edsel Little on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/edsel_/

Fototoxikus citrus illóolajok

  • Citrom (Citrus limon) – hidegen sajtolt
  • Mandarin levél v. mandarin petitgrain (Citrus reticulata)
  • Bergamot (Citrus bergamia) – hidegen sajtolt, nem frakcionált
  • Grapefruit (Citrus x paradisi) – sajtolt
  • Keserű narancs (Citrus aurantium var. amara) – sajtolt változat
  • Sajtolt lime (Citrus aurantifolia)
  • Desztillált édes narancs (Citrus sinensis)

 

Bergamott (Citrus bergamia) - fotó: Vincenzo_ Caico on flickr.com https://www.flickr.com/photos/kokopelli71/

Bergamott (Citrus bergamia) – fotó: Vincenzo_ Caico on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/kokopelli71/

Továbbá lényeges ismernünk más, nem citrusos illóolajat, melyek szintén fototoxikusak, vagy esetlegesen fototoxikus illóolajokat, például:

Ismerten fototoxikusak:

  • Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) – gyökér illóolaja
  • Fűszerkömény (Carum carvi)
  • Római kömény (Cuminum cyminum)
  • Verbéna (Aloysia triphylla)
  • Orvosi lestyán (Levisticum officinale)

Esetlegesen fototoxikusak:

  • Combava levél v. petitgrain (Citrus hystrix) – egyéb neve: kaffír lime
  • Petrezselyem levél (Petroselinum crispum)

 Felhasznált irodalom:

Tisserand, R. & Young, R.: Essential Oil Safety, 2nd ed., Churchill Livingstone Elsevier, 2014

 

A Medici szökőkút, Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

Francia királynők, akik imádták az illatokat

Nem hiába Franciaország a parfümök hazája. A francia királynők nem csak rajongtak az illatokért, és nem csupán élvezeti szerként használták azokat, hanem terápiás célzattal is elővették az olajokat, kivonatokat. Lássuk csak a három legismertebb királynőt, akiknek életében így vagy úgy, de szerepet játszottak az aromák, illóolajok, parfümök, és növényi kivonatok.

Marie Antoinette és a francia parfümök

A francia királynő, Marie Antoinette (1755 – 1793) imádta a parfümöket, az illatosított kesztyűket és sálakat. Ő volt az a királynő, akinek személyes illatot gyártott parfümőre, Jean-Louis Fargeon. A parfümőr drága olajokat, kivételes növényi kivonatokat alkalmazott a királynő kénye kedvére, a fürdőjéhez adva, a levegő illatosítására, a hajára, a bőrére, vagy egyszerűen csak parfümként. A királynő nagy kedvencei közé tartoztak a rózsaolaj, a levendulaolaj, narancsvirág olaj, illetve a liliom, ibolya, nárcisz törékeny virágaiból kivont extraktumok. A királynő nem csak szagosításra használta az illatokat, hanem még a terhességei idején terápiás célzattal is alkalmazta azokat, hogy megkönnyítse a mindennapjait.

Versaille - Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Versaille – Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Medici Katalin, a parfümipar megteremtője

Medici Katalin (1519-1589) II. Henrik feleségeként Franciaország királynéja 1547 és 1559 között. Ő volt az, akinek Franciaország köszönheti a parfümipar kialakulását, hiszen hazájából, Olaszországból, Firenzéből hozta magával a tudást, majd Grasse-t a mai parfüm fellegvárát tette meg a divat központjává. Több parfümőre is volt, persze főleg olasz mesterek, akik a királynő illatai összeállították. Grasse-ban számos aromás növény telepítését is szorgalmazta, melyek jól bírják a mediterrán klímát.

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A virágos Luxemburg Kertek megalkotója, Medici Mária

Medici Mária (1575-1642) toszkánai nagyhercegnő, IV. Henrikkel kötött házassága révén lett Franciaország és Navarra királynéja 1600 és 1610 között, majd régense egészen 1617-ig. A két királynő közeli unokatestvér volt, habár Mária még csak 14 éves volt, mikor Katalin meghalt. Mária királynő volt az, aki a gyönyörű Luxemburg Kerteket megtervezte Párizs szívében. A kertben olyan növényeke láthatóak ma is –az úrnő kedvencei többek közt – mint a keserű narancs fák (Citrus aurantium var. amara) a számos pompázatos virág között.

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

Források:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

Musee de Grasse,a Parfümök nemzetközi múzeumának honlapja: http://www.museesdegrasse.com

Helichrysum italicum Kép: © Manuel Martin Vicente on flickr.com

Miért olyan drágák egyes illóolajok?

Bizonyos illóolajok igencsak borsos áron találhatóak a piacon. Nem elírás, amikor a citromfű illóolaj 2 milliliterje több mint 15.000 Ft, vagy a damaszkuszi rózsa, hasonló mennyiségben több mint 8000 Ft-ba kerül. Ezeknek az illóolajoknak a növényi részekből való kinyeréséhez ugyanis vagy az alacsony illóolaj tartalom miatt nagyon nagy mennyiségű növényi alapanyagra van szükség vagy a kinyerés speciális technikát igényel. A hagyományos vízgőz lepárlási eljárás mellett a két leggyakoribb módszer az oldószeres kivonás és a szuperkritikus extrakció. Bármelyiket is nézzük, ezekben az esetekben a költséget miatt az egyes illóolajok ára az egeket súrolhatja.

Az oldószeres kivonásról

Az olyan növények esetében, mint a magnólia (Michelia spp), mimóza (Mimosa spp.) vagy a tubarózsa (Polianthes tubarosa) virágai, amelyek törékenyek, anyaguk túl finom, vagy a hagyományos lepárlással és a magasabb hőmérséklet miatt illatanyagukat vagy az illóolajat nagy veszteséggel lehetne kinyerni, vagy az illatanyag károsodna, az oldószeres eljárást használják. A kivonás során a növény zsíroldékony alkotóelemeinek kivonásához olyan szerves oldószereket használnak mint például az etanol a hexán vagy a metanol. Az oldószer általában a klorofillt is kivonja, így az extraktum színében is gazdagabb lesz. A kivonás első fázisát konkrétnak hívják, melyben a viaszok is jelen vannak. A második fázisban a konkrétet alkohollal keverik, mely csak az illatokat vonja ki, így ezt már abszolútnak hívjuk. A végeredményben előfordulhat, hogy ugyan igen-igen kis de még mérhető mennyiségben oldószer maradvány lesz – 5-10 ppm mennyiségben. Egyes aromaterapeuták nem szívesen alkalmazzák az abszolútokat, hiszen tartalmazhatnak nem kívánatos anyagokat, mint amilyen a növényvédő szerek. Mindemellett az abszolútok minőségi termékek, ha nem keverik őket tovább alkohollal.

Mimóza (Mimosa spp.)  Fotó: © aiguaclara on flickr.com

Mimóza (Mimosa spp.) Fotó: © aiguaclara on flickr.com

A széndioxidos vagy szuperkritikus extrakcióról

A széndioxidos kivonási módszer másik neve a szuperkritikus extrakció, amely során oldószerként széndioxidot használnak A széndioxid nyomás alatt folyékony halmazállapotúvá válik, így később tökéletesen el lehet választani az olajtól, mégpedig maradék nélkül vagyis a kivonat még nyomokban sem tartalmaz oldószert. A másik nagy előnye ennek a kivonási eljárásnak az, hogy relatíve alacsony hőmérsékleten zajlik a kivonás, tehát a növény hőérzékeny komponensei, hatóanyagai, illatanyagai nem károsodnak. További előnye az eljárásnak, hogy olyan hatóanyagok is kinyerhetőek, amelyek egyébként hagyományos oldószeres kivonással nem, vagy csak kis mennyiségben. A széndioxid mint oldószer nem káros az egészségre, sűrűsége nagy, így viszonylag hatékony, nem lép reakcióba a kezelt anyaggal. Kritikus – vagyis a halmazállapot változási mutató – hőmérséklete 31°C és kritikus nyomása 73 Bar. E módszerrel készült kivonatok összetétele, aromája sokkal gazdagabb és koncentráltabb. A szén-dioxid nem oldja a szénionokat, a termékek pedig gyakorlatilag nem tartalmaznak nehézfémeket, illetve növényvédő szereket, hiszen azok sem oldhatóak a szuperkritikus állapotú széndioxidban. Természetesen elengedhetetlen elvárás, hogy bio vagy vegyszermentes környezetből származó növényi alapanyagokat használjanak A módszer hátulütője csupán annyi, hogy drága.

Rózsa (Rosa damascena)

Az aromaterápiában az egyik legdrágább illóolajnak a rózsa abszolút számít. Ha mégis úgy döntenénk, hogy befektetünk egy kisebb üveg tiszta rózsa olajba, biztosak lehetünk benne, hogy nem fogjuk megbánni, hiszen a rózsa számos terápiás hatással bír. Mindemellett pedig nem csak a nők olaja, a bőrápolásban és a kozmetikában is előszeretettel alkalmazzák, sőt még az egészen kicsi babák esetében is biztonsággal alkalmazhatjuk. A rózsa olajat a virág szirmaiból állítják elő, és 1 ml olajhoz megközelítőleg 100.000 rózsasziromra van szükség. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért olyan drága ez az olaj, melyet általában desztillációval, vagy oldószeres kivonással nyernek ki. Ez utóbbi eljárásnak köszönhetően az abszolút illata sokkal teltebb, testesebb.

Olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum)

Az olasz szalmagyopár illóolaját a növény apró, gombszerű illatos virágaiból és virágos hajtásaiból nyerik ki. Az illóolaj megéri az árát, hiszen igen kis mennyiségben is rendkívül hatékony. Az aromaterápiában és kozmetikában gyulladás és fájdalomcsökkentő, sejtmegújító tulajdonságai miatt közkedvelt illóolaj.

Kép: Manuel Martín Vicente on flickr.com

Helichrysum italicum  Kép: © Manuel Martín Vicente on flickr.com

Jázmin (Jasminum officinale)

A jázminból kivonatokat gyakran megtévesztő módon illóolajnak nevezik pedig helyesen kivonatnak vagy abszolútnak nevezik. A törékeny, buja illatú virágokból oldószerrel vonják ki a „lényeget”. A jázmint nem csak a parfümipar használja, hanem az aromaterápiában is dobogós. Szorongásra, fejfájásra, női bajokra tökéletes választás de a szülés utáni tejfakasztáshoz is sok recept ajánlja.

Jázmin - Jasminum officinale   Kép: © Sarah on flickr.com

Jázmin – Jasminum officinale Kép: © Sarah on flickr.com

Más drága olajok

A ‘luxus’ illóolajok kategóriába tartozik még a szantálfa olaja (Santalum album), a mézelő citromfű (Melissa officinalis), a neroli (Citrus aurantium var. amara), a kék kamilla (Matricaria recutita), a római kamilla (Chamaemelum nobile) és a peremizs (Inula graveolens) is.

Neroli vagy narancsvirág (Citrus aurantium var. amara)   Kép: © Ladahlauts on flickr.com

Neroli vagy narancsvirág (Citrus aurantium var. amara) Kép: © Ladahlauts on flickr.com