Hat + 1 dolog, amit az illóolajok tárolásáról feltétlenül tudni kell

A terápiás hatású, tiszta, hamisítatlan és megbízható forrásból származó illóolajok apró kis üvegcséi igencsak drágák. Aki tartja magát annyira, hogy csak kiemelkedő minőségű illóolajat vásárol lekövethető forrásból, az nyilván azt is szeretné, ha ezek az olajok a lehető legtovább eltarthatóak lennének. Az idő előre haladtával azonban sajnos elkerülhetetlen az illóolajok ‘elöregedése’, azaz az oxidációja. Mégis mit lehet tenni, hogy minél tovább élvezhessük becses üvegeink pompás tartalmát? Íme, hat jó tanács, amit érdemes minden az illóolajokat hivatásszerűen használónak és rajongónak észben tartania.

Ahány illóolaj, annyiféle eltarthatósági idő. A legtöbb illóolaj eltarthatósága általában legalább 2 év. Vannak olyan olajok, mint pl. a fenyőfélék olajai vagy a teafa (Melaleuca alternifolia), amelyek, kémiai összetételük miatt tipikusan egy-másfél évig eltarthatóak. Az eltarthatóság szempontjából ‘legérzékenyebbek’ a citrusolajok (Citrus sp.) amelyek, leginkább a monoterpén összetevőknek köszönhetően el a legrövidebb ideig tarthatóak el, és még a megfelelő tárolás mellett is maguktól oxidálódnak. Egyes olajok, mint pl. a vetiverfű (Vetiveria zizanoides), a pacsuli (Pogostemon cablin) vagy a szantálfa (Santalum austrocaledonium), az idő múlásával egyre finomabbá válnak, ‘érnek’ és kémiai összetételükben károsodást kevésbé szenvednek. Az eltarthatóság azonban több dologtól is függ, így a kinyerési módtól, a felhasznált növényi részek tisztaságától, magától a kémiai összetételtől, a kiszerelés módjától és körülményeitől, a kereskedő kezelési gyakorlatától és persze a tárolástól is. Vannak illóolajok, amelyek illatának, színének, viszkozitásának megváltozása – pl. a kék kamilla olaja (Matricaria chamomilla), nagy bizonyossággal terápiás hatékonyságának megváltozására utal. Lássuk csak, mit tehetünk mi magunk, felhasználók annak érdekében, hogy illóolajainkat tovább élvezhessük.

1.Bye-bye napfény!

Ügyeljünk arra, hogy az illóolajokat tartalmazó üvegcséket ne tartsuk olyan helyen, ahol fény érheti őket, főleg ne olyan polcon ahol még a nap is rájuk süthet. Tartsuk az illóolajos üvegeket a fénytől és a melegtől távol, legyenek azok akár természetes, akár mesterséges forrásúak, tehát sem az UV lámpa, sem pedig a napsugár nem tesz jót az olajoknak.

2. Válasszunk sötét üvegcsét!

A fentebb részletezett okok miatt a legjobb, ha elve csak sötét színű üvegekben tároljuk az olajainkat. A legideálisabb választás erre a sötétbarna, a sötétkék, vagy sötétzöld üvegek.

3. A meleg és a nedvesség nem tesz jót…

…éppen ezért soha ne tároljuk az illóolajokat a fürdőszobában. A legjobb helyek az illóolajok tárolására a száraz, sötét, napfénytől és a melegtől védett helyiségek (pl. hűtő). Így az sem jó megoldás, ha az olajok télen a fűtött nappaliban pihennek egy dobozban.

4. Ne tárold fejre állítva!

Bizonyos, ‘agresszívebb’ összetételű illóolajok reakcióba léphetnek a cseppentő műanyagával, és megrongálhatják azt. Ügyeljünk arra, hogy az üvegeket soha ne tároljuk fejre állítva, illetve győződjünk meg arról, hogy az üvegcsék nem dőltek-e el a tárolásra használt dobozban. Ha szeretnénk egy kizárólag illóolajok tárolására kitalált szép kivitelezésű fadobozt, azt itt rendelhető meg: http://www.aroma-botanica.hu/termek/illoolajos-dobozka-24-db-os-1db/

5. Lehetőleg ne érintsük meg a cseppentőt ujjunkkal

Lehetőleg kerüljük az illóolajos üvegcse műanyag Euró-cseppentőjével történő közvetlen érintkezést. Ez nem azért fontos, mert a bőrről mikrobák kerülnek a cseppentőre, hiszen a legtöbb illóolaj eleve fertőtlenítő hatású, hanem mert az illóolajok hígítatlan formában könnyebben okozhatnak bőrirritációt, vagy az agresszívebb olajok akár égési sérüléseket is.

6. Zárd be jól!

Az illóolajok, ahogy nevük is mutatja nagyon illékony anyagok, így ha nem csavarjuk rá jól az üvegcsére a kupakot, könnyebben elillannak. Használat közben ügyeljünk arra, hogy az üveget mielőbb zárjuk le, hiszen minél többet és minél többször érintkezik az illóolaj a levegővel, annál gyorsabban oxidálódik. Ezért azt tanácsolom, hogy ha egy nagyobb üvegcsének a felét már elhasználtuk, akkor töltsük át egy kisebb, steril üvegbe az illóolajat.

+1 Caveat emptor

A régi latin közmondás ‘Caveat emptor‘ legegyszerűbb fordítása a ‘vevő óvakodj‘. Ezzel arra gondolok, hogy a vevők alapból feltételezik, hogy az eladó a lehető legfrissebb minőséget biztosítja számukra. Azonban az információ elsősorban az eladó kezében, van, mi vevők pedig csak bizalmunkra támaszkodhatunk, hogy tényleg a legjobb és legfrissebb minőséget vásároltuk meg. Ezért érdemes elgondolkodni, hogy a nagyáruházak polcain, patikákban és bioboltokban legtöbbször kapható illóolajok mennyi ideje állnak ott… A kifejezetten aromaterápiás termékekkel kereskedő cégek sokkal gyakrabban rendelnek árút, így az olajok kora nagy valószínűséggel kevésbé jelenthet fejtörést. Ez persze nem ökölszabály. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a kinyeréstől a kiskereskedő polcára kerülésig mennyi idő telik el és már bizonyos számolásokkal nem is kell tovább bíbelődnünk. És persze a fenti mondás kiterjesztéseként – de hogy kritika ne érjen – egy másik közmondás a ‘Caveat lector‘, vagyis ‘olvasó óvakodj‘. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy érdemes több forrásból informálódni, lehetőleg a szakmai háttérrel rendelkező forgalmazók írásaira, információjára hagyatkozni, főleg, hogy az internet korában beláthatatlan mennyiségű adathalmazból nehéz kimazsolázni az igazságot.

Caveat emptor!

Frank O'Dwyer on flickr.com

Illóolajok utazóknak

Itt a nyár, és végre hét ágra süt a nap. Ez a szabadságok a nyaralás és a pihenés ideje. Akár a tengerpartra, akár belföldre utazol, jó ha tudod, hogy melyik illóolajat vidd magaddal. Hiszen a terápiás tisztaságú olajok olyan, kifejezetten utazással járó, vagy nyaralás alkalmával előforduló kisebb „betegségeken”, vagy inkább kellemetlenségeken segíthetnek, mint a szédülés, a leégés, az émelygés, az utazási betegség, vagy a szúnyogcsípések.

Az utazások, nyaralások alkalmával számos kisebb egészségügyi problémával szembesülhetünk, melyek leküzdésében nagy segítségünkre lehetnek a tiszta illóolajok, amelyek szelíden, mellékhatások nélkül, a szervezetünket támogatva lendítenek át a nehézségeken, akár a vakációnk alatt is. Így ne felejtsük otthon a legfontosabb olajainkat!

Olajok az utazási betegségre

Az utazási betegség, – orvosi nevén a kinetózis -, nevével ellentétben szerencsére nem betegség, tehát inkább a tüneteket szükséges enyhíteni, melyek közül a leggyakoribbak a szédülés, az izzadás, a sápadtság, a hányinger, sőt néha maga a hányás is, mely azonban nem hoz enyhülést. Leggyakrabban a hajón, az autóban vagy a repülőn való utazás alkalmával élhetjük át. Az utazási betegséggel járó emésztőrendszert érintő leghatékonyabb illóolajok között szerepel a borsmenta (Mentha x piperita) és a gyömbér (Zingiber officinalis). A borsmenta a gyomrot nyugtatja meg, míg a gyömbér inkább a tengeri betegség esetén hatásos. Cseppentsünk az olajokból pár cseppet egy zsebkendőre, majd szívjuk be mélyen az illatukat. Hasfájás émelygés esetén érdemes hordozó olajban feloldani az illóolajokat majd körkörösen bemasszírozni a fájó területet vele.

Fotó: Gail Frederick on Flickr.com -  Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Fotó: Gail Frederick on Flickr.com –
Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Olajok a Jet lag-re (időeltolódással járó repülés utáni panaszok)

A jet lag az utazási betegségek egyik típusa, mely a repülés után jelentkezik, mikor egyik időzónából a másikba érkezünk. Az időeltolódásra a szervezetünk általában émelygéssel, fáradtsággal, szédüléssel válaszolhat. Ilyenkor szervezetünknek alkalmazkodnia kell, és át kell állnia, hiszen testünk biológiai órája felborult. A jet lag ellen a legkíméletesebb megoldást az alváson kívül a grapefruit (Citrus x paradisi) illóolaja jelenti, főleg ha valódi levendulával (Lavandula angustifolia) és geránium (Pelargonium graveolens) olajjal alkalmazzuk. Keverhetjük ezeket az olajokat a fürdővizünkhöz, vagy akár a testápolónkhoz.

Fotó: Frank O'Dwyer on Flickr.com - https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0/

Fotó: Frank O’Dwyer on Flickr.com – Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Illóolajok leégésre

Ha túl sok időt töltünk a napon, a legmelegebb órákban sem vonulunk árnyékba, bőrünk kisvártatva jelezhet nekünk. Pirossá, feszülővé válik, akár fel is hólyagosodhat. A legjobb, ha megelőzzük a bajt, és megfelelő ruházatot, fejfedőt viselünk. Ha azonban már megtörtént a baj, a leghatásosabb megoldást a levendula vagy a római kamilla (Chamaemelum nobile) hidrolátum jelenti, amelyek nem csak hűsítenek, de gyulladáscsökkentők, nyugtatók így segítik, támogatják a bőr gyógyulását.

Fotó: Kelly Sue De Connick on Flickr.com - Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Fotó: Kelly Sue De Connick on Flickr.com – Attribution-ShareAlike 2.0 Generic (CC BY-SA 2.0)

Illóolajok rovarcsípésre

A világ minden sarkában élnek rovarok, melyek megmarhatnak, megcsíphetnek, és a bőrön viszkető, égő érzést okozhatnak. A legkellemetlenebbek a szúnyogok. Szúnyogcsípésre enyhülést adhat a levendula, a teafa (Melaleuca alternifolia) és a geránium illóolajok keveréke.

Fotó: Gerald Yuvallos on Flickr.com

Fotó: Gerald Yuvallos on Flickr.com – Attribution-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-ND 2.0)

A jelen bejegyzésben található információk kizárólag tájékoztató jellegűek és nem tartalmaznak diagnózist, nem helyettesítik a hivatalos egészségügyi ellátást!

 

Felhasznált irodalom:

Lawless, J.: The Illustrated Encyclopedia of Essential Oils, Thorsons, UK, 1995

Price, S.: Aromatherapy Workbook, Thorsons, UK, 2000

Worwood, Valerie Ann: The Complete Book of Essential Oils and Aromatherapy, New World Library, USA, 1991

Kelet-indiai citromfű (Cymbopogon felxuosus) - ffotó: AB, North Carolina, USA

10 dolog, amit az indiai citromfű illóolajról tudnod kell

A ‘lemongrass’, vagy magyarul indiai citromfű illóolaját sokan használják, de valódi terápiás hatását kevesen ismerik. A növény tradicionálisan az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga. Az illóolaj fő hatóanyaga a citrál nevű aldehid, ez az az összetevő, amelynek köszönhetően rovarriasztó szerként is alkalmazzák.

Cymbopogon = ‘kymbe’ (hajó) + ‘pogon’ (szakáll)

 

Kelet-indiai citromfűCymbopogon flexuosus (Nees ex. Steud.) J. F. Watson syn. Andropogon citratus

Nyugat-indiai citromfűCymbopogon citratus (DC ex. Nees) Stapf. syn. Andropogon flexuosus

Sanszkrit: bhut-ma (földfű)

Család: pázsitfűfélék (Poaceae syn. Graminaeae)

Cymbopogon citratus fotó: Forrest and Kin Starr - starrenvironmental.com

Nyugat-indiai citromfű (Cymbopogon citratus) fotó: Forrest and Kin Starr – starrenvironmental.com

1 Rokona a pálmarózsa és a citronella

Az indiai citromfű közeli rokona a pálmarózsa (Cymbopogon martinii), mely nevétől eltérően szintén egy fűfajta, illetve a citronella (Cymbopogon nardus), mely szintén sásféle.

2 Nyugati vagy keleti?

Citromfűből több faj létezik, az aromaterápiában kettőt szokás használni, a Kelet-indiai citromfüvet (Cymbopogon flexuosus) és a Nyugat-indiai citromfüvet (Cymbopogon citratus). Hatásukban és illatukban nincs jelentős különbség, mégis halvány különbséget fedezhet fel a gyakorlott orr, mégpedig, hogy a Kelet-indiai citromfű aromája enyhébb és kissé frissebb, mint a nyugati faj illóolaja.

3 Potenciálisan allergén

Az indiai citromfű illóolaja aldehidekben (citrál, gerániál, nerál) gazdag, amely vegyületre az érzékenyebb bőrűek allergiás reakciót mutathatnak. Éppen ezért a bőrön való használata körültekintést és szakértelmet igényel. A natúrkozmetikumok gyártásánál ezt a tényt fokozottan figyelembe kell venni, vagyis, az indiai citromfüvet tartalmazó kozmetikumok használata előtt bőrpróbát javasolt végezni – a könyök belső oldalára kenjük rá az adott krémet, olajat vagy egyéb készítményt, majd várjunk 24 órát és csak akkor használjuk azt, ha nem okozott bőrkiütést.

4 Hatalmas fűcsomó

A lemongrass a pázsitfűfélék családjába tartozik. Hatalmas fűcsomókban, közel két méteres magasságúra is megnőhet.

5 Kiváló fertőtlenítő

Pompás otthoni fertőtlenítőszert készíthetünk indiai citromfű, teafa, citrom és erdei fenyő házasításából, de ebből a keverékből tehetünk akár a folyékony szappanunkba is. Ily módon a kézmosásnál nem csak tiszták lesznek a kezeink, de garantáltan baktérium- és vírusmentesek is.

6 A citromfű olaj kivonása

Az indiai citromfű illóolaját hagyományosan vízgőz desztillációval nyerik ki, általában a friss, néha a száraz fűlevelekből. Olaja napsárga színű, erős füves, citromos illattal.

7 Óvatosan az adagolással

A citromfű friss illata miatt könnyedén túlzásokba eshetünk. Az indiai citromfű olaját bőrirritáns volta miatt csak és kizárólag keverékekben, bázisolajban alkalmazzuk, mégpedig kis mennyiségben, és az első használat előtt mindenképp végezzünk bőrpróbát. Az illóolaja segít az idegi kimerültség esetén csak úgy, mint fejfájáskor vagy stressz esetén. Ám a fejfájás erősebbé, lüktetőbbé is válhat, ha túl nagy dózisban alkalmazzuk.

8 Rovarriasztóként is tökéletes megoldás

Az indiai citromfű olaját nem bírják elviselni a szúnyogok, muslicák és egyéb rovarok citronella olajjal keverve pedig még hatékonyabb keveréket alkot.

9 Remek gombaölő szer

Számos tanulmány és kutatás is alátámasztotta és bizonyította az indiai citromfű gombaölő hatását. A leginkább a bőrön található elváltozásokat kezelték olyan keverékekkel, melynek fő hatóanyaga a citromfű volt.

10 Vigyázat, hamisítványként is használhatják!

Az indiai citromfű gyakori összetevője a parfümöknek, szappanoknak, dezodoroknak, és egyéb kozmetikai, és tisztítószereknek is. Sajnos azonban sokszor a méregdrága melissza, vagy mézelő citromfű (Melissa officinalis) helyett próbálják meg eladni, vagy hígítani.

lemongrass

Kelet-indiai citromfű (Cymbopogon flexuosus) – fotó: AB – North Carolina, USA

EINECS szám.: 289-752-0
CAS szám: 89998-14-1
INCI elnevezések: “Lemon Grass Oil; Indian Verbena Oil; Indian Melissa Oil”.
GRAS: 182.20

Származási hely: Nepál, Srí Lanka, Nyugat-indiai szigetvilág, Fülöp szigetek, Dél-Afrika
Felhasznál növényi rész:
Kivonási eljárás: vízgőz lepárlás
Kivont olajmennyiség: 0,25-0,6%
Szín:, áttetsző, halvány sárga

Illatprofil: citromos, markáns

Jól keverhető a következő olajokkal: ciprus, atlaszcédrus, gyömbér, kubebabors

Biztonság:

Az indiai citromfű olaja bőrirritáns. Hígítatlanul bőrön történő alkalmazását kerüljük!

A citrál önmagában szenzibilizáló hatású, de az egész növénymátrixot tekintve (vagyis a teljes illóolaj) a további összetevőknek köszönhető a citrál szenzibilizáló hatása ‘gyengített’. (Opdyke D. L. J., 1976)

Tengerimalacokon végzett allergiatesztek során a citrál 0,5%-nál nagyobb hígítottság esetén allergén reakciókat váltott ki, amely a hígítottsági mutatóval megegyező limonén mennyiség esetén gyengült. A Kelet-indiai citromfű 4%-os hígítottság esetén sem volt szenzibilizáló hatású, amely valószínűsíthetően nem csupán a jelenlévő limonénnek, hanem az olajban található többi összetevőnek akár a szinergista hatásnak volt köszönhető. (Tisserand, 2003)

Felhasznált irodalom:

Shutes, Jade: Foundations Cultivating an aromatic path to health and healing, The East-West School for Herbal and Aromatic Studies, 2014

Ingeborg, Stadelmann: Bevált aromakeverékeim, Katalizátor, 2007.

Davis, P.: Aromatherapy – An A-Z, Vermilion, UK, 1999.

Harding, J.: Aromatherapy Massage for You, Duncan Baird Publishers Ltd., UK: , 2005.

Lawless, J.: The Illustrated Encyclopedia of Essential Oils, Thorsons, UK, 1995

Sunita Bansod; Mahendra Rai: Antifungal Activity of Essential Oils from Indian Medicinal Plants Against Human Pathogenic Aspergillus fumigatus and A. niger, World Journal of Medical Sciences, 2008, pp. 81–88.

Grapefruit (Citrus x paradisi)

Minden citrus illóolaj fototoxikus?

tt a nyár, és a nap hét ágra süt. Bizonyos illóolajok azonban napfény hatására elváltozásokat okoznak a bőrünkön, mely jelenséget fototoxicitás vagy fotoszenzibilizáló hatásként ismerünk. Az ökölszabály szerint a citrusos illóolajak általában fototoxikusak. Azonban léteznek kivételek. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk dönteni, mely illóolajakat alkalmazzuk bizonyos krémekbe, masszázsolajokba, akár napozás szoláriumozás előtt is, íme, egy gyors áttekintés a citrusfélékből kivont, ám fényérzékenységet (fototoxicitás) nem okozó illóolajokról, illetve a toxikus illóolajokról.

‘fototoxikus – phos+toxikon’

 

A nyár közeledtével egyre több időt tölthetünk végre a szabadban. Azonban ezzel egy időben át is kell gondolnunk, milyen natúrkozmetikai termékeket használunk, és azokban milyen illóolajak vannak. Hiszen ha az arcbőrünkre, kezünkre, dekoltázsra olyan testápolót, krémet, olajat teszünk, melyekben fényérzékenyítő olajak is jelen vannak, akkor sajnos akár maradandó bőrelváltozások jelenhetnek meg az érintett területeken, foltok formájában.

Mi az a fototoxicitás?

A fototoxikus vagy fotoszenzibilizáló, magyarul fényérzékenységet bizonyos vegyületek UV (UVA tartományban) sugárzás hatására produkálnak, amelyek viszkető kiütésekben, piros, barnás foltokban jelenhetnek meg. Az illóolajok esetében a fényérzékenységet a furanokumarin (FC) vegyületek okozzák, melyek egyes citrus olajokban akár 1-2%-ban is előfordulhatnak.

A fényérzékenyítésért felelős bergaptén molekula képe - Kép: Wikimedia Commons

A fényérzékenyítésért felelős bergaptén molekula képe – Kép: Wikimedia Commons

Bergaptol, amely egy alkohol és nem okoz fényérzékenységet - Kép: Wikimedia Commons

Bergaptol, amely egy alkohol és nem okoz fényérzékenységet – Kép: Wikimedia Commons

A fényérzékenység kialakulása erősen függ attól is, hogy ezek a vegyületek milyen mennyiségben találhatóak meg a bőrben, amikor az UV sugárzás éri a kezelt felületet. A fényérzékenység azért alakul ki, mert miközben a bőrben a 310 nm és e feletti hullámhosszúságú UV-sugarak elnyelődnek, sejtmembránt károsító oxigén gyökök keletkeznek. Ez okozza az irritációt. A folyamat a reakciót követő 36-72 órában csúcsosodik ki, és hiperpigmentációt okoz, amely hetekig, akár hónapokig is eltarthat, szélsőséges esetekben hosszú évekig.

Éppen ezért fontos, hogy ha napozni, szoláriumozni, vagy csak hosszabb ideig szeretnénk a szabadban tartózkodni, akkor a nap érte szabad bőrfelületeken ne alkalmazzunk semmiféleképpen fényérzékenyítő illóolajokat, még bázisolajban hígítva sem. Ha pedig fényérzékenyítő olajakat használtunk, akkor legalább 12 órán át ne menjünk a napra, vagy szoláriumba.

A legtöbb fototoxikus vegyületet a citrusfélék illóolajai tartalmazzák, azonban nem mindegyik. A toxikus vegyületek jelenlétét továbbá meghatározza az is, hogy az adott illóolajat milyen technológiával nyerték ki. Bizonyos citrus olajok eltérő kinyerési technológiával akár a fényérzékenyítő hatásukat is elveszíthetik. A lepárlással kinyert limett olaj például nem tartalmaz fototoxikus vegyületeket, és fura módon, még az illata is intenzívebb, mint a hideg sajtolással kinyert olajnak.

Limett (Citrus aurantium) - Fotó: Phuong Tran on flickr.com https://www.flickr.com/photos/phuonglovejesus2782010/

Limett (Citrus aurantium) – Fotó: Phuong Tran on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/phuonglovejesus2782010/

Nem fényérzékenyítő citrus illatok

Alapjában véve a citrus olajok tartalmaznak fototoxikus vegyületeket, de nem mindegyik. Így bizonyos citrus olajok nem fényérzékenyítőek. Ezek közül néhány példa:

  • Sajtolt édes narancs (Citrus sinensis); fontos tudni, hogy a desztillált édes narancs olaja viszont fototoxikus. Az édes narancsot nem szabad összekevernünk a keserű naranccsal (Citrus aurantium var. amara) mely szintén fototoxikus.
  • Desztillált lime (Citrus aurantifolia) – jegyezzük meg, hogy a hidegen sajtolt lime olaj fototoxikus!
  • Bergapténmentes bergamott -FCF vagy BF (Citrus bergamia)
  • Desztillált citrom (Citrus limon)
  • Citrom levél v. citrom petitgrain (Citrus limon)
  • Mandarin (Citrus reticulata) – sem a desztillált sem a sajtolt
  • Yuzu (Citrus junos)
Yuzu (Citrus junos) - fotó: Edsel Little on flickr.com https://www.flickr.com/photos/edsel_/

Yuzu (Citrus junos) – fotó: Edsel Little on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/edsel_/

Fototoxikus citrus illóolajok

  • Citrom (Citrus limon) – hidegen sajtolt
  • Mandarin levél v. mandarin petitgrain (Citrus reticulata)
  • Bergamot (Citrus bergamia) – hidegen sajtolt, nem frakcionált
  • Grapefruit (Citrus x paradisi) – sajtolt
  • Keserű narancs (Citrus aurantium var. amara) – sajtolt változat
  • Sajtolt lime (Citrus aurantifolia)
  • Desztillált édes narancs (Citrus sinensis)

 

Bergamott (Citrus bergamia) - fotó: Vincenzo_ Caico on flickr.com https://www.flickr.com/photos/kokopelli71/

Bergamott (Citrus bergamia) – fotó: Vincenzo_ Caico on flickr.com
https://www.flickr.com/photos/kokopelli71/

Továbbá lényeges ismernünk más, nem citrusos illóolajat, melyek szintén fototoxikusak, vagy esetlegesen fototoxikus illóolajokat, például:

Ismerten fototoxikusak:

  • Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) – gyökér illóolaja
  • Fűszerkömény (Carum carvi)
  • Római kömény (Cuminum cyminum)
  • Verbéna (Aloysia triphylla)
  • Orvosi lestyán (Levisticum officinale)

Esetlegesen fototoxikusak:

  • Combava levél v. petitgrain (Citrus hystrix) – egyéb neve: kaffír lime
  • Petrezselyem levél (Petroselinum crispum)

 Felhasznált irodalom:

Tisserand, R. & Young, R.: Essential Oil Safety, 2nd ed., Churchill Livingstone Elsevier, 2014

 

Illóolaj vagy illatolaj? Illóolajok hamisítása nagyipari szinten

A következő történet újabb adalék lehet azok számára, akik a ‘tudatos vásárlás’ hívei, újra bizonyosságot nyerhetnek afelől, hogy milyen könnyen becsapják a jó szándékú, ám a ‘valódit’ kevésbé ismerő gyanútlan vásárlót. Néhány hónapja egy indiai cég keresett meg e-mailben és az általuk előállított illóolajok terméklistáját ajánlotta figyelmembe. Legtöbbször az ilyen jellegű e-mailek a postaládám kukájában végzik de ez alkalommal vettem a fáradtságot és érdeklődéstől vezérelve letöltöttem a listát. Számos olyan illóolajat kínálnak, amelyet ugyan hallomásból ismertem, némelyikkel találkoztam is már de a mindennapokban nem használom. A lista 137-féle terméket tartalmazott. Első látásra komoly kínálat, a neveken végigfutva azonban rögtön ráncolni kezdtem a szemem, mert inkább több, mint kevesebb illóolaj latin neve sajnos nemhogy elírásként de konzisztens módon helytelenül szerepelt. A muskotályzsálya például Salvia Sclaris néven futott – helyesen Salvia sclarea – vagy a pálmarózsa a Cymbonium Martini nevet kapta – helyesen Cymbopogon martinii – és ez így ment sorokon keresztül. Egy komoly, illóolajokkal foglalkozó cég ilyet nem engedhet meg magának.

A rövid bemutatkozóban az is szerepelt, hogy többek között ISO 9001:2008, WHO GMP és HACCP tanúsítványokkal is rendelkeznek, tehát a laikus azt is gondolhatja, hogy ez a cég megbízható. Az üzletkötő jelezte, hogy néhány héten belül Budapestre utazik és ha nem venném rossz néven szívesen találkozna, hogy személyesen is megismerkedjünk. Ezen felül, felajánlotta, hogy bármelyik termékből mintát küld részemre, mert így a személyes találkozó alkalmával már konkrét dolgokról beszélhetünk. Nem zárkóztam el a felajánlás elől, hiszen kíváncsiságom nem hagyott nyugodni. 14 terméket ki is választottam – illóolajokat, hordozókat és kozmetikai agyagot. A mintákat egy héten belül ingyenesen kézhez vehettem. Az üvegeken csak angolul szerepelt a benne található anyag megnevezése, latin név nem volt feltüntetve. Minden olajféleségből 10 milliliter mintát kaptam. A kiválasztott termékek között volt 3 jázminféle is. A jázmin csodálatos olaj, amit többféleképpen állítanak elő, de egy közös minden változatban: a valódi jázminok ára a csillagos eget súrolja!

A három jázminos üvegen a következők szerepeltek: Jasminum grandiflorum essential oilJasmin sambac essential oil és Jasmine PG oil. A csomag tartalmának azonnal nekiestem és nagy várakozással kezdtem szagolgatni az üvegcséket. Egyiket a másik után bontottam ki és szagoltam bele. Meg kell mondjam, hogy a sokat használt és valódi olajokhoz szokott orromnak kifejezetten facsaró szagokat kellett átélnie. A harmadik jázminnál pedig már émelygés fogott el.

Jázmin - Jasminum officinalis - fotó:: Aroma Botanica, Pozzuoli, Olaszország

Jázmin – Jasminum officinalis – fotó:: Copyright 2013 Aroma Botanica, Pozzuoli, Olaszország

Aki egy kicsit is ért az illóolajokhoz, már első pillantásra gyanús lehet a történet, hiszen a megbízható és hamisítatlan olajokat forgalmazó cégek a milliliter töredékét adják mintának, a legtöbben azt is pénzért.

Két héttel később az indiai üzletkötő megérkezett Budapestre és egy jó nevű belvárosi szállodában találkoztunk kora délután. Az anonimitást tiszteletben tartva nevezzük barátunkat Billunak. A találkozóra elvittem egyik volt amerikai tanítványomat Sherrit is. Billu megnyerő modorú, szimpatikus indiai fiatalember, aki a kedélyes bemutatkozást követően laptopján rögtön elkezdte a prezentációt, amelyben a céget és annak tevékenységét mutatta be. Elmondta, hogy milyen sok partnerük van Európában, mekkora forgalmat bonyolítanak stb. Úgy tíz perc múlva érdeklődve kérdeztem rá a jázmin olajokra. A mintákkal küldött szállítólevélen ugyanis mindössze 75 dollár kilónkénti ár szerepelt. Billu felnevetett és közölte, hogy azok természetesen nem valós árak, csak a vámolás elkerülése miatt kellett ennyit ráírniuk. No és innen lett érdekes a beszélgetés…

Elmondta, hogy a számomra küldött illóolajok az úgynevezett ‘commercial grade’, vagyis a kereskedelmi minőség kategóriájába tartoznak, mert én aromaterápiával foglalkozom! Értetlenkedve néztem és úgy tettem, aki jóhiszemű módon semmit nem ért. Ekkor kifejtette, hogy természetesen más termékeik is vannak. Az illóolajok többségét lepárlással nyerik. Az első lepárlásból nyert olajok, amelyek az ‘industrial grade’ vagy ipari minőségbe sorolnak csak a piperecikkekbe, tisztítószerekbe ajánlja, hiszen nyers, vagyis primér olajok. Ezeket a gyárban ‘megszabadítják’ a különböző viaszoktól és egyéb szerinte felesleges összetvőktől. Ez lesz a kereskedelmi minőség! Elárulta, hogy van még persze egy ‘pharmaceutical grade’, azaz gyógyszerkönyvi minőség is, de az persze valamivel drágább kategória. Na jó, jó kérdeztem, de melyik gyógyszerkönyvre gondol? A magyarra, az britre, a németre vagy…? Ó, mondta, hát amelyikre szükség van! Na de mégis hogyan is van ez most érdeklődtem. Hát úgy, hogy olyat csinálnak, amilyen az éppen hatályos előírás megkíván. Vagyis, ha a egy gyógyszerkönyv azt írja például, hogy a borsmenta illóolajnak a mentol tartalma 45-55% közt kell legyen és az ő olajuk csak 35%-ot tartalmaz, akkor ‘kiegészítik‘ mesterséges mentollal, hogy az előírásoknak megfeleljen.

A Jasmine PG mintára is rákérdeztem Billunál. A PG az angol nyelvű szakmai körökre a ‘perfumery grade’ rövidítése, vagyis a parfümipari minőséget jelöli, ez pedig gyakorta jelenti a teljes szintetikumokat. Elmondta, hogy a korábbi évekről megmaradt jázminolajaikat összekeverték, majd a keveréket ‘stabilizálták’, hogy állandó minőséget állítsanak elő. Bele sem szeretnék gondolni mit csinálhattak az olajokkal. Az illóolajok és a természet szépsége, hogy évről-évre, éghajlattól, időjárástól és számos más tényezőtől függően ugyanazok a növények más és más összetételű illóolajat produkálnak. Vannak kiemelkedően jó évek és vannak átlagosnak mondhatóak, de egy biztos, hogy az olajok sosem lesznek ugyanolyanok. Tehát ha valaki azt állítja, hogy az általa forgalmazott olajok mindig ugyanolyanok, akkor valótlant állít, vagy hamisított, mesterségesen beállított anyagokat kínál a vásárlónak.

Itt nem volt vége a csodás termékek listájának. A hidrolátumokat említve elmondta, hogy van egy különleges termékük is. A hidrolátumok részben a terapeuták, részben pedig a kozmetikai ipar igényi miatt a legutóbbi két évtized során lettek népszerűek. A hidrolátumok – magyarul gyakran aromavizeknek nevezik – tulajdonképpen a desztilláció ‘melléktermékei’ és mivel nevükben is vizek, ezért súlyuk is a vízzel megegyező. A hidrolátumok a desztillációhoz használt növényi alapanyag vízben oldható összetevőit és nagyon kis mennyiségben illóolajokat is tartalmaznak. A mai világban a szállítási költségek miatt nemigen kifizetődő hidrolátumot szállítani. Ezért Billuék kidolgozták a ‘hidrolattét‘, ami elmondása szerint egy tejszínű készítmény. Először nem hittem a fülemnek, de volt tanítványom Sherri, aki amerikai felfogta a szójátékot. Billu elmagyarázta a technológiát. Mivel a hidrolátumból 1 liter kb. 1 kilogrammnak felel meg, így a szállítási költségek magasra rúgnak. Ők azonban olyan technológiát alkalmaznak, amellyel a hidrolátumot magas hőfokon és magas nyomáson kezelik, amely során a térfogat az egytizedére csökken, színe pedig tejfehérre változik. Ezt a koncentrátumot aztán vízzel ismét a kívánt mennyiségre hígíthatjuk.

Fontos megjegyezni, hogy a természetes összetevőket tartalmazó hidrolátumok, csakúgy, mint az illóolajok – és ez általában minden természetes alapanyagra elmondható – hőre kifejezetten érzékeny, szerves kémiai összetevőket tartalmazó anyagok. Egy magas hőt és nyomást alkalmazó technológia gyakorlatilag ‘kiheréli’ a természet e csodáit. A desztilláció, amelyet több mint ezer éve tökéletesítettek Indiában és Perzsiában, olyan technológia, amely egyben művészet és tudomány is. A forráspont alatt tartott hőtartomány biztosítja, hogy a hőre érzékeny és bomlékony terpének és egyéb molekulák a lehető legkisebb mértékben károsodjanak.

Miért osztom meg ezt a történetet Önökkel? Azért, mert Billu azt is elárulta, hogy Magyarországon is vannak partnereik. Olyan partnereik, amelyek jó nevű cégek, és amelyekről az átlagember sosem gondolná, hogy nem a megfelelő minőséget árulják, viszont a marketingjük kiváló és első ránézésre hihető is. Csak ha a színfalak mögé nézünk jövünk rá, hogy mi az igazság… Csak remélni tudom, hogy a jövőben ez változni fog.

Zárszóként Kurt Schanubelt szavait idézem: „A holisztikus aromaterápia gyakorlatának előfeltétele a kizárólag eredeti és hamisítatlan illóolajok használata. Az ilyen olajok alapvetően különböznek a piacon oly gyakran található nagyiparilag előállított, természetazonos vagy teljesen szintetikus olajoktól. Miután a természetazonos vagy szintetikus olajok anyagi természetükben különböznek az eredeti illóolajoktól, fiziológiai hatásuk is különböző. Talán a legfontosabb, hogy az eredeti olajok sokkal kevésbé allergének, mint iparilag vagy laboratóriumban előállított társaik.