Rózsa lepárlás Bulgáriában 3. rész

A Karlovo – az ottomán birodalomban Cheemen proviciának hívták, Kazanlak akkori neve Kazanlik – környékén található, a Balkán lábainál elterülő vidéket ‘rózsavölgynek’ nevezik, mert az itteniek évszázadok óta rózsatermesztéssel foglalkoznak. A rózsa kultúráját a törökök honosították meg a 17. század végén.¹ 1850-ben, az akkor a török tulajdonban lévő nyílt tüzelésű lepárlókban desztillációval, valamint kohobálás útján előállított rózsaolaj mennyisége elérte az évi 1500-1800 kilogramm évi hozamot. Az előállított olajat Gallipoli, Isztambul és Izmír kikötőjéből szállították a világ minden tájára a kereskedők. A török tulajdonosok a lepárlóüzemeiket az 1877-1878-as Orosz-török háború idején elhagyták, azokat a bolgárok vették birtokukba. Jelenleg 27 lepárlóüzemet számlálnak a völgyben. A mi általunk meglátogatott ültetvény és lepárló 15 hektáron terül el. A rózsaültetvényekről kb. 3 év után lehet megkezdeni a begyűjtést, egy ültetvény pedig kb. 20-30 évig életképes. Az egy hektár rózsaültetvényről begyűjtött kb. 3,5-4 tonna alapanyagból 1 kg rózsaolajat nyernek, ami kb. 0,02%-os arányt jelent. Az 1 kg rózsaolaj előállításához így nagyjából. 1,1 millió rózsaszirmot használnak fel. Nem csoda, hogy a valódi rózsaolaj ennyire drága!

Rózsaföldek Kazanlakban – fotó: copyright 2013 Aroma Botanica

Rózsaföldek Kazanlakban – fotó: copyright 2013 Aroma Botanica

Az ültetvényen vegyesen található Rosa damascena és Rosa alba fajokat együtt szedik és párolják, ezért az itteni rózsaolaj különleges aromával rendelkezik. A begyűjtési időszak május közepétől június elejéig tart. Az itteniek tapasztalata szerint az eső jót tesz az ültetvénynek, mert az olaj a virágokban koncentrálódik, így nagyobb hozamot érhetnek el. A szüret idején az egyébként bio minősítésű családi üzem 100 helybélit idénymunkást alkalmaz a begyűjtéshez. Egy-egy tapasztal szedő 8 óra alatt akár 40 kg rózsaszirmot is képes begyűjteni.²

A lepárlás során a hűtőtoronyban keringetett vizet 35°C fokon keringetik, ezzel megakadályozzák az értékes viaszok kicsapódását. A szeparátorban elválik az olaj és a hidrolátum. Ezt az olajat ‘nyers‘ vagy ‘primér‘ olajnak nevezik. A rozsdamentes acéltartályokban felfogott hidrolátumot gyakran még egyszer kezelik, és 1-1,5 órán át tartó kohobálás során további olajat nyernek belőle. A fennmaradó hidrolátumot rózsavízként értékesítik. A rózsaolajat 2-5 literes alumínium palackokba töltik, amelyeket gondos mérlegelés után csomagolnak és küldik szét a világba a nagyobb vásárlóknak.

A hűtőtorony és a szeparátor – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A hűtőtorony és a szeparátor – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Több ezer eurónyi rózsaolaj mérlegelésre vár! – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Több ezer eurónyi rózsaolaj mérlegelésre vár! – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A kis helyi boltban, a olajat legtöbbünk által nagyanyáink vitrinjeiből ismert ‘kupolás’, bolgár motívumokkal díszített fatégelybe csomagolt üvegfiolákban 1 ml-es kiszerelésben árusítják. A vállalkozás által készített termékek palettáján a rózsavíz mellett, rózsaszappant, krémeket és egyéb termékeket kínálnak. A legérdekesebb ezek közül a rózsaméz volt, amit a szomszéd területeket helyi méhészek által telepített kaptárakba gyűjtött virágporból állítanak elő a méhek. A rózsaméz igen különleges és a méz amúgy is értékes, tápanyagokban gazdag értékes összetevői mellett a rózsa ‘ízét’ is magáénak tudhatja.

Az ültetvény saját rózsakertjében több ezer szál rózsa illatozik, szökőkutak csobognak és a pergolák árnyékában pávák sétálgatnak méltóságteljesen. A féltetővel zárt kis múzeumban régi lepárlók és a lepárláshoz használt eszközök vannak kiállítva. A kiállítási tárgyak között több ‘flaska’ és kézi mérleg is látható, mivel a modern eszközök megjelenéséig a rózsaolajat flaskákba töltötték és így mérték ki a súlyát. Nem véletlen, hogy a rózsaolajat errefelé ‘folyékony aranynak’ nevezik, hiszen régen 1 kg rózsaolaj csereértéke 1 kg arany volt. A valódi hamisítatlan rózsaolaj piaci értéke ma sem jár messze az arany árától!

Gül Baba is megirigyelte volna a gyönyörű rózsakertet

Gül Baba is megirigyelte volna a gyönyörű rózsakertet

A helyi műzeum és a régi lepárló felszerelés - fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A helyi műzeum és a régi lepárló felszerelés – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Az aprócska családi étterem teraszán a tulajdonos kávézgatott barátaival. Rövid bemutatkozás után elmesélte, hogy a rendszerváltozás után nem sokkal a karlovói gyár bezárt és pusztulásnak indult. Ekkor privatizálták a korábban központilag üzemeltetett tsz-földeket , amelyeken egymás után épültek a kis családi lepárlók. A megismerkedés után megkérdeztem, hogy nincs-e véletlenül rózsa abszolútjuk, amiből vihetnék némi mintát. A rózsa abszolútot csak professzionális felhasználóknak és parfümgyáraknak értékesítik, így az első pillanatban kissé sanda szemekkel nézett rám de miután elárultam neki, hogy mivel foglalkozom felderült és ‘mindössze’ 10 euróért 2 gramm abszolútot mértek ki. A helyben készült, a Balkán vonalán Bulgáriától Szlovéniáig népszerű csevapcsicsa befalása után búcsút intettünk vendéglátóinknak és visszaindultunk Szófiába. Jövőre visszavárnak… Blagodaria Kazanlak!

Folyékony arany - ilyen flaskákban mérték ki az 1 kilogrammnyi rózsaolajat 1 kilogramm aranyért cserébe - fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Folyékony arany – ilyen flaskákban mérték ki az 1 kilogrammnyi rózsaolajat 1 kilogramm aranyért cserébe – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Felhasznált forrás:

¹,² K. Hüsnü Can Baser, Ayten Altintas, Mine Kürkcüoglu: Turkish Rose. A review of the History, Ethnobotany and Modern use of Rose Petals, Rose Oil, ROse Water, and Other ROse Products, Herbalgram, Vol. 96, 2012 november, American Botanical Council, Austin, Texas, USA, pp. 40-53.

Szólj hozzá te is!

Hozzászólás