Bejegyzés

Illóolaj vagy illatolaj? Illóolajok hamisítása nagyipari szinten

A következő történet újabb adalék lehet azok számára, akik a ‘tudatos vásárlás’ hívei, újra bizonyosságot nyerhetnek afelől, hogy milyen könnyen becsapják a jó szándékú, ám a ‘valódit’ kevésbé ismerő gyanútlan vásárlót. Néhány hónapja egy indiai cég keresett meg e-mailben és az általuk előállított illóolajok terméklistáját ajánlotta figyelmembe. Legtöbbször az ilyen jellegű e-mailek a postaládám kukájában végzik de ez alkalommal vettem a fáradtságot és érdeklődéstől vezérelve letöltöttem a listát. Számos olyan illóolajat kínálnak, amelyet ugyan hallomásból ismertem, némelyikkel találkoztam is már de a mindennapokban nem használom. A lista 137-féle terméket tartalmazott. Első látásra komoly kínálat, a neveken végigfutva azonban rögtön ráncolni kezdtem a szemem, mert inkább több, mint kevesebb illóolaj latin neve sajnos nemhogy elírásként de konzisztens módon helytelenül szerepelt. A muskotályzsálya például Salvia Sclaris néven futott – helyesen Salvia sclarea – vagy a pálmarózsa a Cymbonium Martini nevet kapta – helyesen Cymbopogon martinii – és ez így ment sorokon keresztül. Egy komoly, illóolajokkal foglalkozó cég ilyet nem engedhet meg magának.

A rövid bemutatkozóban az is szerepelt, hogy többek között ISO 9001:2008, WHO GMP és HACCP tanúsítványokkal is rendelkeznek, tehát a laikus azt is gondolhatja, hogy ez a cég megbízható. Az üzletkötő jelezte, hogy néhány héten belül Budapestre utazik és ha nem venném rossz néven szívesen találkozna, hogy személyesen is megismerkedjünk. Ezen felül, felajánlotta, hogy bármelyik termékből mintát küld részemre, mert így a személyes találkozó alkalmával már konkrét dolgokról beszélhetünk. Nem zárkóztam el a felajánlás elől, hiszen kíváncsiságom nem hagyott nyugodni. 14 terméket ki is választottam – illóolajokat, hordozókat és kozmetikai agyagot. A mintákat egy héten belül ingyenesen kézhez vehettem. Az üvegeken csak angolul szerepelt a benne található anyag megnevezése, latin név nem volt feltüntetve. Minden olajféleségből 10 milliliter mintát kaptam. A kiválasztott termékek között volt 3 jázminféle is. A jázmin csodálatos olaj, amit többféleképpen állítanak elő, de egy közös minden változatban: a valódi jázminok ára a csillagos eget súrolja!

A három jázminos üvegen a következők szerepeltek: Jasminum grandiflorum essential oilJasmin sambac essential oil és Jasmine PG oil. A csomag tartalmának azonnal nekiestem és nagy várakozással kezdtem szagolgatni az üvegcséket. Egyiket a másik után bontottam ki és szagoltam bele. Meg kell mondjam, hogy a sokat használt és valódi olajokhoz szokott orromnak kifejezetten facsaró szagokat kellett átélnie. A harmadik jázminnál pedig már émelygés fogott el.

Jázmin - Jasminum officinalis - fotó:: Aroma Botanica, Pozzuoli, Olaszország

Jázmin – Jasminum officinalis – fotó:: Copyright 2013 Aroma Botanica, Pozzuoli, Olaszország

Aki egy kicsit is ért az illóolajokhoz, már első pillantásra gyanús lehet a történet, hiszen a megbízható és hamisítatlan olajokat forgalmazó cégek a milliliter töredékét adják mintának, a legtöbben azt is pénzért.

Két héttel később az indiai üzletkötő megérkezett Budapestre és egy jó nevű belvárosi szállodában találkoztunk kora délután. Az anonimitást tiszteletben tartva nevezzük barátunkat Billunak. A találkozóra elvittem egyik volt amerikai tanítványomat Sherrit is. Billu megnyerő modorú, szimpatikus indiai fiatalember, aki a kedélyes bemutatkozást követően laptopján rögtön elkezdte a prezentációt, amelyben a céget és annak tevékenységét mutatta be. Elmondta, hogy milyen sok partnerük van Európában, mekkora forgalmat bonyolítanak stb. Úgy tíz perc múlva érdeklődve kérdeztem rá a jázmin olajokra. A mintákkal küldött szállítólevélen ugyanis mindössze 75 dollár kilónkénti ár szerepelt. Billu felnevetett és közölte, hogy azok természetesen nem valós árak, csak a vámolás elkerülése miatt kellett ennyit ráírniuk. No és innen lett érdekes a beszélgetés…

Elmondta, hogy a számomra küldött illóolajok az úgynevezett ‘commercial grade’, vagyis a kereskedelmi minőség kategóriájába tartoznak, mert én aromaterápiával foglalkozom! Értetlenkedve néztem és úgy tettem, aki jóhiszemű módon semmit nem ért. Ekkor kifejtette, hogy természetesen más termékeik is vannak. Az illóolajok többségét lepárlással nyerik. Az első lepárlásból nyert olajok, amelyek az ‘industrial grade’ vagy ipari minőségbe sorolnak csak a piperecikkekbe, tisztítószerekbe ajánlja, hiszen nyers, vagyis primér olajok. Ezeket a gyárban ‘megszabadítják’ a különböző viaszoktól és egyéb szerinte felesleges összetvőktől. Ez lesz a kereskedelmi minőség! Elárulta, hogy van még persze egy ‘pharmaceutical grade’, azaz gyógyszerkönyvi minőség is, de az persze valamivel drágább kategória. Na jó, jó kérdeztem, de melyik gyógyszerkönyvre gondol? A magyarra, az britre, a németre vagy…? Ó, mondta, hát amelyikre szükség van! Na de mégis hogyan is van ez most érdeklődtem. Hát úgy, hogy olyat csinálnak, amilyen az éppen hatályos előírás megkíván. Vagyis, ha a egy gyógyszerkönyv azt írja például, hogy a borsmenta illóolajnak a mentol tartalma 45-55% közt kell legyen és az ő olajuk csak 35%-ot tartalmaz, akkor ‘kiegészítik‘ mesterséges mentollal, hogy az előírásoknak megfeleljen.

A Jasmine PG mintára is rákérdeztem Billunál. A PG az angol nyelvű szakmai körökre a ‘perfumery grade’ rövidítése, vagyis a parfümipari minőséget jelöli, ez pedig gyakorta jelenti a teljes szintetikumokat. Elmondta, hogy a korábbi évekről megmaradt jázminolajaikat összekeverték, majd a keveréket ‘stabilizálták’, hogy állandó minőséget állítsanak elő. Bele sem szeretnék gondolni mit csinálhattak az olajokkal. Az illóolajok és a természet szépsége, hogy évről-évre, éghajlattól, időjárástól és számos más tényezőtől függően ugyanazok a növények más és más összetételű illóolajat produkálnak. Vannak kiemelkedően jó évek és vannak átlagosnak mondhatóak, de egy biztos, hogy az olajok sosem lesznek ugyanolyanok. Tehát ha valaki azt állítja, hogy az általa forgalmazott olajok mindig ugyanolyanok, akkor valótlant állít, vagy hamisított, mesterségesen beállított anyagokat kínál a vásárlónak.

Itt nem volt vége a csodás termékek listájának. A hidrolátumokat említve elmondta, hogy van egy különleges termékük is. A hidrolátumok részben a terapeuták, részben pedig a kozmetikai ipar igényi miatt a legutóbbi két évtized során lettek népszerűek. A hidrolátumok – magyarul gyakran aromavizeknek nevezik – tulajdonképpen a desztilláció ‘melléktermékei’ és mivel nevükben is vizek, ezért súlyuk is a vízzel megegyező. A hidrolátumok a desztillációhoz használt növényi alapanyag vízben oldható összetevőit és nagyon kis mennyiségben illóolajokat is tartalmaznak. A mai világban a szállítási költségek miatt nemigen kifizetődő hidrolátumot szállítani. Ezért Billuék kidolgozták a ‘hidrolattét‘, ami elmondása szerint egy tejszínű készítmény. Először nem hittem a fülemnek, de volt tanítványom Sherri, aki amerikai felfogta a szójátékot. Billu elmagyarázta a technológiát. Mivel a hidrolátumból 1 liter kb. 1 kilogrammnak felel meg, így a szállítási költségek magasra rúgnak. Ők azonban olyan technológiát alkalmaznak, amellyel a hidrolátumot magas hőfokon és magas nyomáson kezelik, amely során a térfogat az egytizedére csökken, színe pedig tejfehérre változik. Ezt a koncentrátumot aztán vízzel ismét a kívánt mennyiségre hígíthatjuk.

Fontos megjegyezni, hogy a természetes összetevőket tartalmazó hidrolátumok, csakúgy, mint az illóolajok – és ez általában minden természetes alapanyagra elmondható – hőre kifejezetten érzékeny, szerves kémiai összetevőket tartalmazó anyagok. Egy magas hőt és nyomást alkalmazó technológia gyakorlatilag ‘kiheréli’ a természet e csodáit. A desztilláció, amelyet több mint ezer éve tökéletesítettek Indiában és Perzsiában, olyan technológia, amely egyben művészet és tudomány is. A forráspont alatt tartott hőtartomány biztosítja, hogy a hőre érzékeny és bomlékony terpének és egyéb molekulák a lehető legkisebb mértékben károsodjanak.

Miért osztom meg ezt a történetet Önökkel? Azért, mert Billu azt is elárulta, hogy Magyarországon is vannak partnereik. Olyan partnereik, amelyek jó nevű cégek, és amelyekről az átlagember sosem gondolná, hogy nem a megfelelő minőséget árulják, viszont a marketingjük kiváló és első ránézésre hihető is. Csak ha a színfalak mögé nézünk jövünk rá, hogy mi az igazság… Csak remélni tudom, hogy a jövőben ez változni fog.

Zárszóként Kurt Schanubelt szavait idézem: „A holisztikus aromaterápia gyakorlatának előfeltétele a kizárólag eredeti és hamisítatlan illóolajok használata. Az ilyen olajok alapvetően különböznek a piacon oly gyakran található nagyiparilag előállított, természetazonos vagy teljesen szintetikus olajoktól. Miután a természetazonos vagy szintetikus olajok anyagi természetükben különböznek az eredeti illóolajoktól, fiziológiai hatásuk is különböző. Talán a legfontosabb, hogy az eredeti olajok sokkal kevésbé allergének, mint iparilag vagy laboratóriumban előállított társaik.

 

Rózsa lepárlás Bulgáriában 3. rész

A Karlovo – az ottomán birodalomban Cheemen proviciának hívták, Kazanlak akkori neve Kazanlik – környékén található, a Balkán lábainál elterülő vidéket ‘rózsavölgynek’ nevezik, mert az itteniek évszázadok óta rózsatermesztéssel foglalkoznak. A rózsa kultúráját a törökök honosították meg a 17. század végén.¹ 1850-ben, az akkor a török tulajdonban lévő nyílt tüzelésű lepárlókban desztillációval, valamint kohobálás útján előállított rózsaolaj mennyisége elérte az évi 1500-1800 kilogramm évi hozamot. Az előállított olajat Gallipoli, Isztambul és Izmír kikötőjéből szállították a világ minden tájára a kereskedők. A török tulajdonosok a lepárlóüzemeiket az 1877-1878-as Orosz-török háború idején elhagyták, azokat a bolgárok vették birtokukba. Jelenleg 27 lepárlóüzemet számlálnak a völgyben. A mi általunk meglátogatott ültetvény és lepárló 15 hektáron terül el. A rózsaültetvényekről kb. 3 év után lehet megkezdeni a begyűjtést, egy ültetvény pedig kb. 20-30 évig életképes. Az egy hektár rózsaültetvényről begyűjtött kb. 3,5-4 tonna alapanyagból 1 kg rózsaolajat nyernek, ami kb. 0,02%-os arányt jelent. Az 1 kg rózsaolaj előállításához így nagyjából. 1,1 millió rózsaszirmot használnak fel. Nem csoda, hogy a valódi rózsaolaj ennyire drága!

Rózsaföldek Kazanlakban – fotó: copyright 2013 Aroma Botanica

Rózsaföldek Kazanlakban – fotó: copyright 2013 Aroma Botanica

Az ültetvényen vegyesen található Rosa damascena és Rosa alba fajokat együtt szedik és párolják, ezért az itteni rózsaolaj különleges aromával rendelkezik. A begyűjtési időszak május közepétől június elejéig tart. Az itteniek tapasztalata szerint az eső jót tesz az ültetvénynek, mert az olaj a virágokban koncentrálódik, így nagyobb hozamot érhetnek el. A szüret idején az egyébként bio minősítésű családi üzem 100 helybélit idénymunkást alkalmaz a begyűjtéshez. Egy-egy tapasztal szedő 8 óra alatt akár 40 kg rózsaszirmot is képes begyűjteni.²

A lepárlás során a hűtőtoronyban keringetett vizet 35°C fokon keringetik, ezzel megakadályozzák az értékes viaszok kicsapódását. A szeparátorban elválik az olaj és a hidrolátum. Ezt az olajat ‘nyers‘ vagy ‘primér‘ olajnak nevezik. A rozsdamentes acéltartályokban felfogott hidrolátumot gyakran még egyszer kezelik, és 1-1,5 órán át tartó kohobálás során további olajat nyernek belőle. A fennmaradó hidrolátumot rózsavízként értékesítik. A rózsaolajat 2-5 literes alumínium palackokba töltik, amelyeket gondos mérlegelés után csomagolnak és küldik szét a világba a nagyobb vásárlóknak.

A hűtőtorony és a szeparátor – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A hűtőtorony és a szeparátor – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Több ezer eurónyi rózsaolaj mérlegelésre vár! – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Több ezer eurónyi rózsaolaj mérlegelésre vár! – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A kis helyi boltban, a olajat legtöbbünk által nagyanyáink vitrinjeiből ismert ‘kupolás’, bolgár motívumokkal díszített fatégelybe csomagolt üvegfiolákban 1 ml-es kiszerelésben árusítják. A vállalkozás által készített termékek palettáján a rózsavíz mellett, rózsaszappant, krémeket és egyéb termékeket kínálnak. A legérdekesebb ezek közül a rózsaméz volt, amit a szomszéd területeket helyi méhészek által telepített kaptárakba gyűjtött virágporból állítanak elő a méhek. A rózsaméz igen különleges és a méz amúgy is értékes, tápanyagokban gazdag értékes összetevői mellett a rózsa ‘ízét’ is magáénak tudhatja.

Az ültetvény saját rózsakertjében több ezer szál rózsa illatozik, szökőkutak csobognak és a pergolák árnyékában pávák sétálgatnak méltóságteljesen. A féltetővel zárt kis múzeumban régi lepárlók és a lepárláshoz használt eszközök vannak kiállítva. A kiállítási tárgyak között több ‘flaska’ és kézi mérleg is látható, mivel a modern eszközök megjelenéséig a rózsaolajat flaskákba töltötték és így mérték ki a súlyát. Nem véletlen, hogy a rózsaolajat errefelé ‘folyékony aranynak’ nevezik, hiszen régen 1 kg rózsaolaj csereértéke 1 kg arany volt. A valódi hamisítatlan rózsaolaj piaci értéke ma sem jár messze az arany árától!

Gül Baba is megirigyelte volna a gyönyörű rózsakertet

Gül Baba is megirigyelte volna a gyönyörű rózsakertet

A helyi műzeum és a régi lepárló felszerelés - fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A helyi műzeum és a régi lepárló felszerelés – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Az aprócska családi étterem teraszán a tulajdonos kávézgatott barátaival. Rövid bemutatkozás után elmesélte, hogy a rendszerváltozás után nem sokkal a karlovói gyár bezárt és pusztulásnak indult. Ekkor privatizálták a korábban központilag üzemeltetett tsz-földeket , amelyeken egymás után épültek a kis családi lepárlók. A megismerkedés után megkérdeztem, hogy nincs-e véletlenül rózsa abszolútjuk, amiből vihetnék némi mintát. A rózsa abszolútot csak professzionális felhasználóknak és parfümgyáraknak értékesítik, így az első pillanatban kissé sanda szemekkel nézett rám de miután elárultam neki, hogy mivel foglalkozom felderült és ‘mindössze’ 10 euróért 2 gramm abszolútot mértek ki. A helyben készült, a Balkán vonalán Bulgáriától Szlovéniáig népszerű csevapcsicsa befalása után búcsút intettünk vendéglátóinknak és visszaindultunk Szófiába. Jövőre visszavárnak… Blagodaria Kazanlak!

Folyékony arany - ilyen flaskákban mérték ki az 1 kilogrammnyi rózsaolajat 1 kilogramm aranyért cserébe - fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Folyékony arany – ilyen flaskákban mérték ki az 1 kilogrammnyi rózsaolajat 1 kilogramm aranyért cserébe – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Felhasznált forrás:

¹,² K. Hüsnü Can Baser, Ayten Altintas, Mine Kürkcüoglu: Turkish Rose. A review of the History, Ethnobotany and Modern use of Rose Petals, Rose Oil, ROse Water, and Other ROse Products, Herbalgram, Vol. 96, 2012 november, American Botanical Council, Austin, Texas, USA, pp. 40-53.

rozsakosar_belyeg

Rózsa lepárlás Bulgáriában 2. rész

A megérkezést követően Elena várt minket a lepárlóüzemnél. Hagyományos bolgár szokás szerint egy kosár rózsaszirmot nyújtott orrunk elé.

Rózsa szirmok a megérkező vendégeknek. Kazanlak, Bulgária, fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Rózsa szirmok a megérkező vendégeknek. Kazanlak, Bulgária, fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A lepárlás aznap már reggel óta folyt, és épp az üstöket kezdték kiüríteni. 6 darab 500 literes üst állt sorban egymás mellett, bonyolult csőrendszer szőtte át a termet. A csövek a lepárló üstökből a hűtőtoronyba, onnan a szeparátorba vezettek. A szeparátor végén lévő cső alatt nagyobb üvegpalack állt, amelybe cseppenként csorgott bele a ‘folyékony arany. Egy-egy üstbe a szedők által műanyag és vászon zsákokba összehordott rózsafejekből és szirmokból kb. 500 kilogrammot helyeznek, melyet előzőleg hagyományosan ‘mázsás’ mérlegen lemérnek.

A lepárló mellet a hegyekből érkező kristálytiszta forrásvizet használják a lepárláshoz.

A lepárló mellet a hegyekből érkező kristálytiszta forrásvizet használják a lepárláshoz.

A begyűjtött rózsaszirmok és fejek zsákokban lemérve várják, hogy az üstbe kerüljenek – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A begyűjtött rózsaszirmok és fejek zsákokban lemérve várják, hogy az üstbe kerüljenek – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Az üstöket a felső töltőnyílás gondos lezárása után előre hevített gőzzel táplálják.

Minden egyes üstöt kb. 500 kg növényi alapanyaggal töltenek fel – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Minden egyes üstöt kb. 500 kg növényi alapanyaggal töltenek fel – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A forráspont alatt tartott gőz az üstbe kerülve a növényi anyagon keresztül haladva felfelé áramlik és a virágokban tárolt illatmolekulákat magával ragadja. A folyamatot és az ideális hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik.

A folyamatot és az ideális hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik -  fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A folyamatot és az ideális hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Folytatás a következő bejegyzésben…itt

http://blog.aroma-botanica.hu/?p=814

 

 

Rosa damascena - damaszkuszi rózsa bio földek, Kazanlak, Bulgária, fotó: Aroma Botanica

Rózsa lepárlás Bulgáriában 1. rész

800 kilométer vezetés után érkeztem Szófiába. Bár az utóbbi években sokat jártam Bulgáriában, most mégis jelentős változásokon kezd átmenni a város. Építkezések, útépítés, de a szocialista hangulat nem változott. Bolgár barátom Mariana kora reggeli indulást javasolt, mert Kazanlak – amely egyébként Nagykanizsa testvérvárosa – még jó 180 kilométerre fekszik Szófiától keletre a Balkán lábainál.

Szófia mondhatni koszos, posztkommunista külvárosait elhagyva a régi transz-balkán út kisebb hágókon keresztül a hegyek lábainál kanyarog. Egy-egy csúcson, a fenyőerdők árnyékában, erdei utak bújnak meg a főút mellet, ahol öreg nénikék árulják a fenyőmézben eltett szamócát és az erdei bogyókból készült lekvárokat Read more