Bejegyzés

LEIBSTER AWARD Vándor-díj

LIEBSTER AWARD vándor-díj – Köszönet!

Alig néhány hete a Scent Poetry blogja küldte nekem a Liebster Award vándorádíjat. Ahogy Lipovszky Csenge a Scent Poetry blogírója említi ez a díj amolyan ‘Add tovább’ díj, amelyet bloggerek adnak bloggereknek, mert tetszik nekik, élvezik, olvassák és ajánlják azok írásait, képeit, gondolatait. Köszönöm tehát a SCENT POETRY-nek és Lipovszky Csengének az ajánlást és az elismerést. Én pedig küldöm tovább és ajánlom olvasásra a Manuka műhely blogolóinak.

LEIBSTER AWARD Vándor-díj

The British Library "Histoire de soixante ans, etc p. 429" Paris, 1859 No known copyright restrictions

Illóolajok a történelem tükrében

avagy Marie Antoinette parfümőrének titkos története

 

Jean Louis Fargeon Marie Antoinette francia királynő parfümőre volt. Tizennégy éven keresztül szolgálta a királynőt egészen 1789-ig, amikor is a forradalom végigsöpört az egész országon. Élisabeth de Feydeau 2004-ben írta meg az azóta több nyelvre lefordított, az aromaterápia iránt érdeklődők és a történelem rajongói számára ezt a hasznos művet, amely ablakot nyit az akkori világ illatos mindennapjaira. Olvasóim most egy kis összefoglalót olvashatnak a könyvről.

 

Marie Antoinette parfümőre

Jean-Louis Fargeon (1748-1806) a dél-franciaországi nagyvárosban Montpellierben született egy parfümőr fiaként, majd miután kitanulta édesapjától a szakmát Párizsban próbált szerencsét, ahol ügyességével, és ‘illatos’ kesztyűivel felhívta magára a fiatal királynő, Marie Antoinette (1755–1793) figyelmét, akit azután rendszeres megrendelői között tarthatott számon. Többek között szépítő szereket, szagos sálakat, kesztyűket, parfümöket, testápoló tömböket, pomandereket, viaszokat, levendulavizet szállított számára. Marie Antoinette mindig is imádta a virágokat, rajongott a rózsáért, az ibolyáért, az orgonáért és a nárciszokért, amelyekből Fargeon kreált számára illatos szereket, parfümöket.

Marie Antoinette személyes illata

Fargeon illatosított kesztyűivel nyerte el a királynő kegyeit, amelyek igencsak divatosak voltak akkoriban. A parfümőr egy különleges illatot kreált, és ezzel szagosította a kecskebőrből készült kesztyűket. Az illatokat olyan virágokból vonta ki, mint a jácint, a vérvörös szegfű, az ibolya (Viola odorata) vagy a sárga nárcisz (Narcissus pseudonarcissus). A kézre való finom holmikat édes mandulaolaj (Prunus amygdalus), fehér viasz és rózsavíz keverékével ápolta, azok friss rózsaszirmokon és szerecsendiókon pihentek, hogy megvédhessék majd az úrnő kezeit a különböző betegségektől.

Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) - Kép szerzője: Agadez, forrás: Wikimedia

Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) – Kép szerzője: Agadez, Forrás: Wikimedia

A királynőt teljesen elvarázsolták az illatok és egyre több kesztyűvel gazdagodott az amúgy sem szegényes gyűjteménye. Ezek után olyan parfümöt rendelt, amelyet a fürdővizéhez adhatott. Fargeon fürdőzacskókat készített számára, amelyekben édes mandula, fenyőmag, lenmag, liliom hagymák, fehér mályvagyökér és más aromás növények kaptak helyet. Mindezen sikerek további megrendelésekhez vezettek.

Marie Antoinette parfümje

Fargeon számos parfümöt kreált a királynőnek, melyek nélkül az uralkodó egy tapodtat sem volt hajlandó mozdulni. Mindenhová magával vitte a kis fiolákat. Az egyik leghíresebb a Trianon parfüm volt, melynek a legfontosabb összetevői között szerepelt az ibolya, a rózsa, a nárcisz, és a tubarózsa (Polianthes tuberosa) is, melyet mirhával (Commiphora myrrha), pézsmával, vagy ámbrával kevert még össze a parfümőr. Marie Antoinette igen különös nőszemély volt, aki szerette az extravagáns dolgokat, így az általa használt illatok is különlegesek és drágák voltak. Mégis, olyan mindennapi aromavizeket is szívesen használt, mint a narancsvirág (Citrus aurantium var. amara), vagy a levendula.

Marie- Antoinette - The British Library "Histoire de soixante ans, etc p. 429" Paris, 1859 No known copyright restrictions

Marie-Antoinette – Forrás: The British Library “Histoire de soixante ans, etc p. 429” Paris, 1859 No known copyright restrictions – Flickr.com – Creative Commons

A királynő a palotában a levegőt is rendszeresen illatosította főként levendulaecettel, vagy narancsvirág szirmokkal. A fürdővizébe gyakran kevert citrom és levendula olajat.

Akkoriban gyakran használták a pomandereket, (illatos gyantákból gyúrt labdacsok) amelyek a levegő illatosítására és járványos időszakban a betegségek megelőzésére szolgáltak. A királynő pomandereibe olyan olajokat tett, mint a rózsa, a jázmin (Jasminum officinale), a vanília (Vanilia plantifolia), a szegfű (Dianthus sp.), a frangipani (Plumeria sp.) és a tubarózsa. Az úrnő krémekkel, és szépítő porokkal is kényeztette magát, többek közt azért, hogy tisztán és minél fehérebben tartsa az arcát.

Kép forrása: beautiful-dissaster on flickr.com

Kép forrása: beautiful-dissaster on flickr.com

A várandós Marie Antoinette és az illatok

Marie Antoinette terhességei alatt Fargeon folyamatosan gyártotta számára a különböző illatos szereket. Kreációiban főként a citromot (Citrus limon), a fahéjat (Cinnamomum zeylanicum), az angyalgyökeret (Angelica archangelica), az íriszt (Iridodictyum sp.), a rózsafát (Aniba sp.), a koriandert (Coriandrum sativum) használta, hogy ellazítsa és megkönnyítse úrnője várandós mindennapjait. A királynő első szülése után a parfümőr egy olajos hajpakolást készített a királynő számára, hogy orvosolja az úrnő szülést követően jelentkező hajhullását.

Írisz (Iris germanica) Szerző: Diliff, Forrás: Wikimedia

Írisz (Iris germanica) Szerző: Diliff, Forrás: Wikimedia

Forrás:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

A Medici szökőkút, Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

Francia királynők, akik imádták az illatokat

Nem hiába Franciaország a parfümök hazája. A francia királynők nem csak rajongtak az illatokért, és nem csupán élvezeti szerként használták azokat, hanem terápiás célzattal is elővették az olajokat, kivonatokat. Lássuk csak a három legismertebb királynőt, akiknek életében így vagy úgy, de szerepet játszottak az aromák, illóolajok, parfümök, és növényi kivonatok.

Marie Antoinette és a francia parfümök

A francia királynő, Marie Antoinette (1755 – 1793) imádta a parfümöket, az illatosított kesztyűket és sálakat. Ő volt az a királynő, akinek személyes illatot gyártott parfümőre, Jean-Louis Fargeon. A parfümőr drága olajokat, kivételes növényi kivonatokat alkalmazott a királynő kénye kedvére, a fürdőjéhez adva, a levegő illatosítására, a hajára, a bőrére, vagy egyszerűen csak parfümként. A királynő nagy kedvencei közé tartoztak a rózsaolaj, a levendulaolaj, narancsvirág olaj, illetve a liliom, ibolya, nárcisz törékeny virágaiból kivont extraktumok. A királynő nem csak szagosításra használta az illatokat, hanem még a terhességei idején terápiás célzattal is alkalmazta azokat, hogy megkönnyítse a mindennapjait.

Versaille - Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Versaille – Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Medici Katalin, a parfümipar megteremtője

Medici Katalin (1519-1589) II. Henrik feleségeként Franciaország királynéja 1547 és 1559 között. Ő volt az, akinek Franciaország köszönheti a parfümipar kialakulását, hiszen hazájából, Olaszországból, Firenzéből hozta magával a tudást, majd Grasse-t a mai parfüm fellegvárát tette meg a divat központjává. Több parfümőre is volt, persze főleg olasz mesterek, akik a királynő illatai összeállították. Grasse-ban számos aromás növény telepítését is szorgalmazta, melyek jól bírják a mediterrán klímát.

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A virágos Luxemburg Kertek megalkotója, Medici Mária

Medici Mária (1575-1642) toszkánai nagyhercegnő, IV. Henrikkel kötött házassága révén lett Franciaország és Navarra királynéja 1600 és 1610 között, majd régense egészen 1617-ig. A két királynő közeli unokatestvér volt, habár Mária még csak 14 éves volt, mikor Katalin meghalt. Mária királynő volt az, aki a gyönyörű Luxemburg Kerteket megtervezte Párizs szívében. A kertben olyan növényeke láthatóak ma is –az úrnő kedvencei többek közt – mint a keserű narancs fák (Citrus aurantium var. amara) a számos pompázatos virág között.

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

Források:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

Musee de Grasse,a Parfümök nemzetközi múzeumának honlapja: http://www.museesdegrasse.com

Narancsvirág (Citrus aurantium va. amara). Fotó: weisserstier on Flickr

Három nélkülözhetetlen hidrolátum, amelyek nem hiányozhatnak aromaterápiás szertárunkból

Az aromaterápia nem csak illóolajokat, hanem hidrolátumokat is alkalmaz, melyek egyfajta „melléktermékei” a lepárlással előállított illóolajoknak. A hidrolátumok nem egyenlőek a virágvizekkel, sem pedig a vízhez adott illóolajokkal. Alkalmazásuk babák és idősebbek esetében is biztonságos, terápiás hatásuk pedig bizonyított. A három leggyakoribb hidrolátum a rózsa, a narancsvirág és a római kamilla hidrolátum, amely nem hiányozhatnak egy otthonból sem.

‘Hidro + lait’

A hidrolátum nem más, mint a növény, illetve annak adott részének (egész növény, faanyag, termés, levél, gyökér, virág) gőz-, vízgőz desztillációja során keletkező melléktermék. A hidrolátum szót eredetileg a hidro (víz) és a francia lait vagyis tej szóból képezték, mivel a legtöbb hidrolátum a lepárlást követően egy ideig enyhén fehér színű, amolyan ködös. Sokszor használják a hidroszol megnevezést is, amely viszont a vegyészek nyelvét idézi. A szó a hidro (víz) és szol vagyis solutio, azaz oldat szavakból képzett és pontosan vizes oldatot jelent. A két megnevezés teljesen felcserélhető, habár a második bármilyen vizes oldatra használható a hidrolátum egyértelmű magyarázata a terméknek. Gyakran aromavíznek is nevezik, a virágvíz pedig már csak azért sem megfelelő, mert nem minden hidrolátum készül virágokból. Az illóolajok a növények lipofil vagyis zsírban oldódó alkotóelemei, a hidrolátumok a lepárlás során a növény vízben oldódó részeit tartalmazzák. A hidrolátum lényegegében tehát víz, viszont literenként 0,05-0,2 milliliternyi illóolajat is tartalmaznak oldott formában. A hidrolátumok nem egyenlők víz és az ahhoz adott illóolajok vagy szintetikus összetevők keverékével!

Kívánatos, hogy a hidrolátumok előállításához bio vagy vegyszermentes környezetből származó alapanyagokat kell használjanak. Ne lepődjünk meg, hogy bizonyos hidrolátumoknak egyáltalán nem olyan az illatuk, mint azt az illóolaj vagy a növény ismerete alapján várnánk. A hidrolátumokat nyugodtan használhatjuk önmagukban, hígítás nélkül is a bőrön, szemben az illóolajokkal, amelyeket – eltekintve egy két kivételtől – az aromaterápiában nem alkalmaznak hígítatlan formában, hiszen igen tömény koncentrátumok, ezért valamilyen hordozó olajban kell feloldani azokat. A hidrolátumokkal permet formájában otthonunkat illatosíthatjuk, sőt a konyhában főzésnél is hasznukat vehetjük. Nem mellékes, hogy a természetes kozmetikumok alkotóelemeiként is szerepelhetnek különböző maszkokban, parfümökben, tonikokban, testápolókban vagy krémekben. A hidrolátumoknak bizonyítottan van terápiás hatásuk, tehát erősíthetik az immunrendszert, vagy konkrét gyógymódként is használhatjuk főként az irritált, érzékeny bőrre, sebekre, gyulladt szemekre stb. A hidrolátumok egymással keverhetők, így a terápiás hatásokat kombinálhatjuk, az alkotóelemek szinergiában működnek együtt. A hidrolátumokat életkortól függetlenül fürdővízhez is adhatjuk, de sose feledjünk a mennyiségre figyelni. A hidrolátumok teljesen biztonságosan alkalmazhatóak mind gyerekek, mind idősek mind pedig betegek esetében is.

Számos hidrolátumot belsőlegesen is fogyaszthatunk. Terápiás hatásuk igen hasonló a lepárlással előállított illóolajéhoz.

Hidrolátum, a „törékeny” gyógyír

A hidrolátum igencsak „törékeny” anyag, hőre, fényre érzékeny. Mint ismert, a víz a baktériumoknak ideális élettér, ezért könnyen elszaporodhatnak, ha a hidrolátumba jutnak. A hamisítatlan és eredeti hidrolátum nem tartalmaz tartósítószereket, csak növényi kivonatot és az illóolaj igen csekély, vízoldékony, molekuláit. A hidrolátumoknak leginkább azonban a pH értékben beállt változás árthat. A hidrolátumokra jellemzően a savas spektrum jellemző – 2,9 és 6,5 között. A hidrolátumok jellemzően – természetesen a tárolástól is függően – egy-két évig állnak el. Ha az illatban, állagban a megszokottól eltérnek, inkább váljunk meg tőlük. A hidrolátumok vásárlása során ügyeljünk a megfelelő forrásra, és inkább kisebb mennyiséget raktározzunk. Fontos, hogy az összetevők között ne szerepeljen se alkohol, se adalékanyag, se pedig tartósítószer, csak a tiszta, növényi kivonat. A hiteles forrásból származó termék céduláján latinul is szerepel a növény neve, A használat során kerüljük az tárolóedény szájával való közvetlen érintkezést.

Damaszkuszi rózsa hidrolátum

(Rosa damascena)

Ha egyszer a saját bőrünkön érezzük, többé nem vágyunk más arctonikra, ez majdnem biztos. Megfizethető áru hidrolátum, amely karakteres rózsa illatával elvarázsolja, és jó kedvre deríti az embert. A megtisztított arcbőrön egy mogyorónyi mennyiségű rózsa hidrolátumot oszlassunk el. Mélyen hidratálja, felfrissíti a megfáradt bőrt. Kitűnő ránctalanító hatással rendelkezik, a legjobb reggel és este is használni. Nem allergén, és nem pirosodik ki tőle az arcbőr, magában, hígítás nélkül alkalmazhatjuk. Az sem baj, ha az orrunkba, vagy a szemünkbe megy, nem okozunk vele bajt.

Nem csak pompás bőrápoló, hanem a stressz, az idegesség és a nyugtalanság ellen is jól alkalmazhatjuk. Ha dühösek vagyunk, vagy éppen letörtnek érezzük magunkat akkor is hasznát vehetjük a rózsa hidrolátumnak. Többfázisú krémek vizes fázisaként is alkalmazható. A konyhában eperből készült desszertek ízének a fokozására, kiemelésére adagolhatjuk, továbbá egyéb édességekhez vagy pezsgőhöz. Megfelelő tárolási körülmények között relatív hosszú ideig, két évig, esetleg ennél is tovább eltartható.

Rosa damascena - fotó: © Emilian Robert Vicol on Flickr.

Rosa damascena – fotó: © Emilian Robert Vicol on Flickr.

Római kamilla hidrolátum

(Chamaemelum nobile syn. Anthemis nobilis)

A római kamilla hidrolátum igazán multifunkcionális. Hatékony segítség a fáradt, gyulladt szemek ápolására, az irritált bőr gyógyítására, de a túlzott feszültség és idegesség elleni szerként is megállja a helyét. Igazi bőrápoló szer, jó tesz a kipirosodott, érzékeny bőrnek, csillapítja a hámszövetben elindult gyulladásos folyamatokat, kitűnő megoldást jelent a pattanásos, zsíros bőrre, de ekcéma és psoriasis esetén is jótékony hatású. Tökéletes sminklemosó, mely újra ragyogóvá teszi a fáradt arcbőrt.

A római kamilla hidrolátum belsőleg alkalmazva emésztést javító, jótékonyan hat a hasfájásra. A gyerekápolásban a levendula hidrolátummal kéz a kézben kell említeni. A fogzáskor a duzzadt ínyt a hidrolátummal naponta többször is ecsetelni szokták. A szoptató anyák a mellbimbó körüli területet, a babáknál pedig a pelenkázás miatt kipirosodott bőrfelületet kezelik a hidrolátummal. Az idegrendszerre nyugtató hatású, megkönnyíti az elalvást, a hisztis, túlpörgött gyerekek számára éppúgy gyógyírt jelenthet, mint a túlhajszolt, dühös, stresszes felnőtteknek. Lefekvés előtt, a gyógynövény teába is tehetünk a hidrolátumból pár cseppet, így biztosítva a nyugodt pihenést.

Chamaemelum nobile - Római kamilla - fotó: © Melanie Shaw on Flickr.

Chamaemelum nobile – Római kamilla – fotó: © Melanie Shaw on Flickr

Narancsvirág hidrolátum

(Citrus aurantium var. amara)

A narancsvirág hidrolátum kellemesen gyümölcsös, édes és virágos illatú. Kifejezetten hosszú ideig eltartható, két évig vagy annál is tovább. Észak-Afrikában közkedvelt hozzávalója a mentateának, de bizonyos édességeket is ezzel a hidrolátummal ízesítenek, fűszereznek.

Az aromaterápiában nem csupán jó illata miatt alkalmazzák. Az idegrendszerre nyugtatólag hat, ezért gyakran emlegetik, mint az első számú antistressz hidrolátumot. Az érzékeny, töredezett bőrre és zsíros bőrre is kiváló, hiszen összehúzó tulajdonságú. A fáradt arcbőrt puhává teszi, viszont túl száraz bőrre nem szokták ajánlani. A babák bőrének ápolására is használhatjuk, a popsitörlő kendőkön is bátran alkalmazhatjuk. Az esti teánkat ne felejtsük el a narancsvirág hidrolátummal és egy kanál mézzel ízesíteni.

Intenzív illata miatt gyakran a neroli illóolaj alternatívájaként használják, ebben nem mellesleg az illóolaj ára és gyakran a hamisítása is közre játszik.

Keserű narancs (neroli) Citrus aurantium var. amara - Fotó: © weisserstier on Flickr

Keserű narancs (neroli) Citrus aurantium var. amara – Fotó: © weisserstier on Flickr

 

Felhasznált irodalom:

Bataglia, S.: The Complete Guide to Aromatherapy, 2nd ed., The International Centre of Holistic Aromatherapy, Brisbane, Australia, 2002

Catty, S.: Hydrosols: The next Aromatherapy, Healing Arts Press, Novato, CA, USA, 2001

El olfato - Brueghel Rubens

Aromaterápia és a szenszizmus

A szenszizmus szó a szenzualizmusból alkotott modern kifejezés. A szenzualizmus, mint ismeretelméleti irányzat a 18. században élte virágkorát és az érzékelést és az észlelést tekintette a megismerés egyedüli forrásának. A szenszizmus tulajdonképpen nem más, mint egy új életstílus, amely az érzékeinkre támaszkodva holisztikusan támogatja érzelmi és értelmi jól-létünket. A szenszizmus lényege, hogy az élvezet gyógyít, az érzéki élvezet pedig érzelmi szinten gyógyító hatással bír. Érzelmek nélkül a sejtjeink sem létezhetnek. Az aromaterápia szó szerinti fordítása az illatokkal végzett terápia de valójában annál több, hiszen az illóolajokkal és egyéb természetes készítményekkel fizikai panaszokat is kezelhetünk. Read more