Bejegyzés

Illóolaj vagy illatolaj? Illóolajok hamisítása nagyipari szinten

A következő történet újabb adalék lehet azok számára, akik a ‘tudatos vásárlás’ hívei, újra bizonyosságot nyerhetnek afelől, hogy milyen könnyen becsapják a jó szándékú, ám a ‘valódit’ kevésbé ismerő gyanútlan vásárlót. Néhány hónapja egy indiai cég keresett meg e-mailben és az általuk előállított illóolajok terméklistáját ajánlotta figyelmembe. Legtöbbször az ilyen jellegű e-mailek a postaládám kukájában végzik de ez alkalommal vettem a fáradtságot és érdeklődéstől vezérelve letöltöttem a listát. Számos olyan illóolajat kínálnak, amelyet ugyan hallomásból ismertem, némelyikkel találkoztam is már de a mindennapokban nem használom. A lista 137-féle terméket tartalmazott. Első látásra komoly kínálat, a neveken végigfutva azonban rögtön ráncolni kezdtem a szemem, mert inkább több, mint kevesebb illóolaj latin neve sajnos nemhogy elírásként de konzisztens módon helytelenül szerepelt. A muskotályzsálya például Salvia Sclaris néven futott – helyesen Salvia sclarea – vagy a pálmarózsa a Cymbonium Martini nevet kapta – helyesen Cymbopogon martinii – és ez így ment sorokon keresztül. Egy komoly, illóolajokkal foglalkozó cég ilyet nem engedhet meg magának.

A rövid bemutatkozóban az is szerepelt, hogy többek között ISO 9001:2008, WHO GMP és HACCP tanúsítványokkal is rendelkeznek, tehát a laikus azt is gondolhatja, hogy ez a cég megbízható. Az üzletkötő jelezte, hogy néhány héten belül Budapestre utazik és ha nem venném rossz néven szívesen találkozna, hogy személyesen is megismerkedjünk. Ezen felül, felajánlotta, hogy bármelyik termékből mintát küld részemre, mert így a személyes találkozó alkalmával már konkrét dolgokról beszélhetünk. Nem zárkóztam el a felajánlás elől, hiszen kíváncsiságom nem hagyott nyugodni. 14 terméket ki is választottam – illóolajokat, hordozókat és kozmetikai agyagot. A mintákat egy héten belül ingyenesen kézhez vehettem. Az üvegeken csak angolul szerepelt a benne található anyag megnevezése, latin név nem volt feltüntetve. Minden olajféleségből 10 milliliter mintát kaptam. A kiválasztott termékek között volt 3 jázminféle is. A jázmin csodálatos olaj, amit többféleképpen állítanak elő, de egy közös minden változatban: a valódi jázminok ára a csillagos eget súrolja!

A három jázminos üvegen a következők szerepeltek: Jasminum grandiflorum essential oilJasmin sambac essential oil és Jasmine PG oil. A csomag tartalmának azonnal nekiestem és nagy várakozással kezdtem szagolgatni az üvegcséket. Egyiket a másik után bontottam ki és szagoltam bele. Meg kell mondjam, hogy a sokat használt és valódi olajokhoz szokott orromnak kifejezetten facsaró szagokat kellett átélnie. A harmadik jázminnál pedig már émelygés fogott el.

Jázmin - Jasminum officinalis - fotó:: Aroma Botanica, Pozzuoli, Olaszország

Jázmin – Jasminum officinalis – fotó:: Copyright 2013 Aroma Botanica, Pozzuoli, Olaszország

Aki egy kicsit is ért az illóolajokhoz, már első pillantásra gyanús lehet a történet, hiszen a megbízható és hamisítatlan olajokat forgalmazó cégek a milliliter töredékét adják mintának, a legtöbben azt is pénzért.

Két héttel később az indiai üzletkötő megérkezett Budapestre és egy jó nevű belvárosi szállodában találkoztunk kora délután. Az anonimitást tiszteletben tartva nevezzük barátunkat Billunak. A találkozóra elvittem egyik volt amerikai tanítványomat Sherrit is. Billu megnyerő modorú, szimpatikus indiai fiatalember, aki a kedélyes bemutatkozást követően laptopján rögtön elkezdte a prezentációt, amelyben a céget és annak tevékenységét mutatta be. Elmondta, hogy milyen sok partnerük van Európában, mekkora forgalmat bonyolítanak stb. Úgy tíz perc múlva érdeklődve kérdeztem rá a jázmin olajokra. A mintákkal küldött szállítólevélen ugyanis mindössze 75 dollár kilónkénti ár szerepelt. Billu felnevetett és közölte, hogy azok természetesen nem valós árak, csak a vámolás elkerülése miatt kellett ennyit ráírniuk. No és innen lett érdekes a beszélgetés…

Elmondta, hogy a számomra küldött illóolajok az úgynevezett ‘commercial grade’, vagyis a kereskedelmi minőség kategóriájába tartoznak, mert én aromaterápiával foglalkozom! Értetlenkedve néztem és úgy tettem, aki jóhiszemű módon semmit nem ért. Ekkor kifejtette, hogy természetesen más termékeik is vannak. Az illóolajok többségét lepárlással nyerik. Az első lepárlásból nyert olajok, amelyek az ‘industrial grade’ vagy ipari minőségbe sorolnak csak a piperecikkekbe, tisztítószerekbe ajánlja, hiszen nyers, vagyis primér olajok. Ezeket a gyárban ‘megszabadítják’ a különböző viaszoktól és egyéb szerinte felesleges összetvőktől. Ez lesz a kereskedelmi minőség! Elárulta, hogy van még persze egy ‘pharmaceutical grade’, azaz gyógyszerkönyvi minőség is, de az persze valamivel drágább kategória. Na jó, jó kérdeztem, de melyik gyógyszerkönyvre gondol? A magyarra, az britre, a németre vagy…? Ó, mondta, hát amelyikre szükség van! Na de mégis hogyan is van ez most érdeklődtem. Hát úgy, hogy olyat csinálnak, amilyen az éppen hatályos előírás megkíván. Vagyis, ha a egy gyógyszerkönyv azt írja például, hogy a borsmenta illóolajnak a mentol tartalma 45-55% közt kell legyen és az ő olajuk csak 35%-ot tartalmaz, akkor ‘kiegészítik‘ mesterséges mentollal, hogy az előírásoknak megfeleljen.

A Jasmine PG mintára is rákérdeztem Billunál. A PG az angol nyelvű szakmai körökre a ‘perfumery grade’ rövidítése, vagyis a parfümipari minőséget jelöli, ez pedig gyakorta jelenti a teljes szintetikumokat. Elmondta, hogy a korábbi évekről megmaradt jázminolajaikat összekeverték, majd a keveréket ‘stabilizálták’, hogy állandó minőséget állítsanak elő. Bele sem szeretnék gondolni mit csinálhattak az olajokkal. Az illóolajok és a természet szépsége, hogy évről-évre, éghajlattól, időjárástól és számos más tényezőtől függően ugyanazok a növények más és más összetételű illóolajat produkálnak. Vannak kiemelkedően jó évek és vannak átlagosnak mondhatóak, de egy biztos, hogy az olajok sosem lesznek ugyanolyanok. Tehát ha valaki azt állítja, hogy az általa forgalmazott olajok mindig ugyanolyanok, akkor valótlant állít, vagy hamisított, mesterségesen beállított anyagokat kínál a vásárlónak.

Itt nem volt vége a csodás termékek listájának. A hidrolátumokat említve elmondta, hogy van egy különleges termékük is. A hidrolátumok részben a terapeuták, részben pedig a kozmetikai ipar igényi miatt a legutóbbi két évtized során lettek népszerűek. A hidrolátumok – magyarul gyakran aromavizeknek nevezik – tulajdonképpen a desztilláció ‘melléktermékei’ és mivel nevükben is vizek, ezért súlyuk is a vízzel megegyező. A hidrolátumok a desztillációhoz használt növényi alapanyag vízben oldható összetevőit és nagyon kis mennyiségben illóolajokat is tartalmaznak. A mai világban a szállítási költségek miatt nemigen kifizetődő hidrolátumot szállítani. Ezért Billuék kidolgozták a ‘hidrolattét‘, ami elmondása szerint egy tejszínű készítmény. Először nem hittem a fülemnek, de volt tanítványom Sherri, aki amerikai felfogta a szójátékot. Billu elmagyarázta a technológiát. Mivel a hidrolátumból 1 liter kb. 1 kilogrammnak felel meg, így a szállítási költségek magasra rúgnak. Ők azonban olyan technológiát alkalmaznak, amellyel a hidrolátumot magas hőfokon és magas nyomáson kezelik, amely során a térfogat az egytizedére csökken, színe pedig tejfehérre változik. Ezt a koncentrátumot aztán vízzel ismét a kívánt mennyiségre hígíthatjuk.

Fontos megjegyezni, hogy a természetes összetevőket tartalmazó hidrolátumok, csakúgy, mint az illóolajok – és ez általában minden természetes alapanyagra elmondható – hőre kifejezetten érzékeny, szerves kémiai összetevőket tartalmazó anyagok. Egy magas hőt és nyomást alkalmazó technológia gyakorlatilag ‘kiheréli’ a természet e csodáit. A desztilláció, amelyet több mint ezer éve tökéletesítettek Indiában és Perzsiában, olyan technológia, amely egyben művészet és tudomány is. A forráspont alatt tartott hőtartomány biztosítja, hogy a hőre érzékeny és bomlékony terpének és egyéb molekulák a lehető legkisebb mértékben károsodjanak.

Miért osztom meg ezt a történetet Önökkel? Azért, mert Billu azt is elárulta, hogy Magyarországon is vannak partnereik. Olyan partnereik, amelyek jó nevű cégek, és amelyekről az átlagember sosem gondolná, hogy nem a megfelelő minőséget árulják, viszont a marketingjük kiváló és első ránézésre hihető is. Csak ha a színfalak mögé nézünk jövünk rá, hogy mi az igazság… Csak remélni tudom, hogy a jövőben ez változni fog.

Zárszóként Kurt Schanubelt szavait idézem: „A holisztikus aromaterápia gyakorlatának előfeltétele a kizárólag eredeti és hamisítatlan illóolajok használata. Az ilyen olajok alapvetően különböznek a piacon oly gyakran található nagyiparilag előállított, természetazonos vagy teljesen szintetikus olajoktól. Miután a természetazonos vagy szintetikus olajok anyagi természetükben különböznek az eredeti illóolajoktól, fiziológiai hatásuk is különböző. Talán a legfontosabb, hogy az eredeti olajok sokkal kevésbé allergének, mint iparilag vagy laboratóriumban előállított társaik.

 

Gyógyszergyártás kontra évezredes hagyomány

A nagy gyógyszergyárak megint csak nyernek? – 2011 április 1. – Bolondok napja?

Április 1. bolondok napja. Ez már viszont rossz vicc. Tudjuk, hogy a nagy gyógyszergyári lobbik mennyi mindent elértek és elérnek, mennyire képesek befolyásolni a törvényhozási szerveket kormányzati és európai uniós szinten is. Úgy tűnik ismét egy újabb babért arathatnak le. Igaz 7 évet kellett várniuk, de ez valószínűleg őket nem zavarja. Fontos lépés számukra, nekünk tragikus, hiszen nem elég, hogy így is kivették az emberek kezéből az egészséggel kapcsolatos döntéseikhez való jogot, most még arra is ráteszik a kezüket, hogy mit eszünk vagy iszunk.

Eltűnhetnek a gyógynövények a polcokról és csak a gyógyszergyártókon keresztül lehet majd megvásárolni azokat?

Az EU egyik 2004-es direktívájában Directive 2004/24/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 (PDF) a gyógynövényeket, preparátumokat, növényi kivonatokat, illóolajokat stb. érintő kérdésekben úgy rendelkezik, hogy – 7 év türelmi, átmeneti időszak után – a biztonságos használatot szem előtt tartva csak engedélyeztetés után kerülhessen forgalmazásba az Európai Unió tagállamain belül, vagyis ugyanolyan engedélyeztetési folyamaton kell átesniük, mint a gyógyszerkészítményeknek. Az sem számít ha egy gyógynövényt már évszázadok vagy évezredek óta használnak már. Az engedélyeztetéssel kapcsolatos költségek természetesen égbeszökőek, előzetes becslések szerint 80-120 ezer fontra (32-40 millió forint) is rúghatnak növényenként, és ha egy keverékről van szó akkor ezt értsd ott is az összetevők szerint!!

Hát akkor kalandra fel! Ha úgy érzed, hogy valamilyen formában hangot adnál a véleményednek, javaslom a következő szervezetet: http://anh-europe.org/index.php (Alliance for Natural Health – Europe)