Bejegyzés

Pálmarózsa - Cymbopogon martiniii - Picture source: www.essentiaoil.in

10 dolog, amit a pálmarózsa illóolajról tudni illik

Régen a méregdrága rózsa olaj hígítására használták, mára azonban elfoglalta méltó helyét az aromaterápiában. A pálmarózsa rendkívül sokoldalú illóolaj, mely támogatja az immunrendszert, segíti a bőr regenerálódását, széles spektrumú antibakteriális hatással bír, oldja a stresszt, sőt afrodiziákumként sem utolsó a sorban.

 

Cymbopogon = ‘kymbe’ (hajó) + ‘pogon’ (szakáll)

 

Latin név: Cymbopogon martinii Roxb. var. martinii

Család: pázsitfűfélék (Poaceae)

Felhasznált növényi részek: levelek

Kinyert olajmennyiség: 300 kg fűből 1 kg illóolaj lesz (1-1,5%)

Kivonási eljárás: a szárított levelekből gőzlepárlással

Főbb összetevői: geraniol, geranil-acetát, farnezol, linalol, b.ta-ocimén, béta-kariofillén, geranial, kariofillén oxid, béta-mircén, elemol, (Z,Z)-farnezol

Pálmarózsa - Cymbopogon martinii - Picture source: www.asplantasmedicinais.com

Pálmarózsa – Cymbopogon martinii – Picture source: www.asplantasmedicinais.com

1. Szanszkrit nevei

Dhyaamaaka, Dhyamaka, Rohisa, Rohisah, Rohisha, Rosha, Rusha

2. Manapság Madagaszkáron termesztik

Indiában őshonos növény, manapság azonban inkább Madagaszkáron, Brazíliában, Indonéziában és a a Komoro-szigeteken termesztik. Illóolaját gőzdesztillációval nyerik ki szárított növény hosszú leveleiből, melyet a virágzás előtt aratnak le.

3. Régebben a rózsaolaj hígítására használták

A 18. században Indiából Bulgáriába szállították nagy mennyiségben, hogy az ott előállított drága rózsaolajat hígítsák vele. Az ajurvédikus orvoslásban a láz csillapítására, az idegek nyugtatására és afrodiziákumként is használták, sőt füstölőpálcikák előállításakor is hasznát vették.

4. Indiai geránium

Gyakran összetévesztették más illóolajokkal, mert angol hétköznapi nevén török gerániumnak, vagy indiai gerániumnak, sőt rózsagerániumnak is nevezték.

5. Testvére az indiai citromfű

A pálmarózsa botanikailag ugyanabba a családba – pázsitfűfélék (Poaceae) tartozik, mint a citronella (Cymbopogon nardus), és az indiai citromfű (Cymbopogon citratus vagy C. flexuosus).

6. A bőr jó barátja

Az egyik leghatékonyabb bőrápoló szer, így számos natúrkozmetikumban rábukkanhatunk, hiszen majdhogynem minden bőrtípusnak megfelel, szabályozza a faggyútermelést, hidratálja a száraz érzékeny bőrt, kisimítja a ráncokat, huzamosabb alkalmazása esetén eltünteti a régebbi hegeket, megújítja az érett bőrt, és különböző gyulladásos bőrbetegségek esetén is sikerrel alkalmazhatjuk, így kitűnő segítség lehet ekcémára, kipirosodott bőrfelületre, övsömörre.

7. Allergizálhat

Magas geraniol tartalma – amely meghaladhatja akár a 80%-ot is – miatt előfordulhat, hogy az arra érzékenyeknél allergiás reakciók léphetnek fel.

8. Jól keveredik

A pálmarózsa jól keverhető a rozmaringgal (Rosmarinus officinalis minden kemotípus), a gerániummal (Pelargonium graveolens), a citrommal (Citrus limon), vagy a bergamottal (Citrus bergamia).

9. Orr és melléküregi gyulladások esetén is hatásos

Széles spektrumú antibakteriális és antivirális tulajdonságai az olajjal sikeresen kezelhetőek orr és melléküregi gyulladások.

10. Női betegségekre

Hólyaggyulladás esetén, illetve hüvelyi fertőzéskor ülőfürdőbe keverik, melyet naponta többször alkalmaznak.

Pálmarózsa - Cymbopogon martiniii - Picture source: www.essentiaoil.in

Pálmarózsa – Cymbopogon martiniii – Picture source: www.essentiaoil.in

Felhasznált irodalom:

Tisserand. R. and Young, R.: Essential Oil Safety 2nd ed., Churchill Livingstone Elsevier, 2014

Battaglia, S.: The Complete Guide to Aromatherapy, 2002, The International Centre of Holistic Aromatherapy, Brisbane Australia

The British Library "Histoire de soixante ans, etc p. 429" Paris, 1859 No known copyright restrictions

Illóolajok a történelem tükrében

avagy Marie Antoinette parfümőrének titkos története

 

Jean Louis Fargeon Marie Antoinette francia királynő parfümőre volt. Tizennégy éven keresztül szolgálta a királynőt egészen 1789-ig, amikor is a forradalom végigsöpört az egész országon. Élisabeth de Feydeau 2004-ben írta meg az azóta több nyelvre lefordított, az aromaterápia iránt érdeklődők és a történelem rajongói számára ezt a hasznos művet, amely ablakot nyit az akkori világ illatos mindennapjaira. Olvasóim most egy kis összefoglalót olvashatnak a könyvről.

 

Marie Antoinette parfümőre

Jean-Louis Fargeon (1748-1806) a dél-franciaországi nagyvárosban Montpellierben született egy parfümőr fiaként, majd miután kitanulta édesapjától a szakmát Párizsban próbált szerencsét, ahol ügyességével, és ‘illatos’ kesztyűivel felhívta magára a fiatal királynő, Marie Antoinette (1755–1793) figyelmét, akit azután rendszeres megrendelői között tarthatott számon. Többek között szépítő szereket, szagos sálakat, kesztyűket, parfümöket, testápoló tömböket, pomandereket, viaszokat, levendulavizet szállított számára. Marie Antoinette mindig is imádta a virágokat, rajongott a rózsáért, az ibolyáért, az orgonáért és a nárciszokért, amelyekből Fargeon kreált számára illatos szereket, parfümöket.

Marie Antoinette személyes illata

Fargeon illatosított kesztyűivel nyerte el a királynő kegyeit, amelyek igencsak divatosak voltak akkoriban. A parfümőr egy különleges illatot kreált, és ezzel szagosította a kecskebőrből készült kesztyűket. Az illatokat olyan virágokból vonta ki, mint a jácint, a vérvörös szegfű, az ibolya (Viola odorata) vagy a sárga nárcisz (Narcissus pseudonarcissus). A kézre való finom holmikat édes mandulaolaj (Prunus amygdalus), fehér viasz és rózsavíz keverékével ápolta, azok friss rózsaszirmokon és szerecsendiókon pihentek, hogy megvédhessék majd az úrnő kezeit a különböző betegségektől.

Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) - Kép szerzője: Agadez, forrás: Wikimedia

Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) – Kép szerzője: Agadez, Forrás: Wikimedia

A királynőt teljesen elvarázsolták az illatok és egyre több kesztyűvel gazdagodott az amúgy sem szegényes gyűjteménye. Ezek után olyan parfümöt rendelt, amelyet a fürdővizéhez adhatott. Fargeon fürdőzacskókat készített számára, amelyekben édes mandula, fenyőmag, lenmag, liliom hagymák, fehér mályvagyökér és más aromás növények kaptak helyet. Mindezen sikerek további megrendelésekhez vezettek.

Marie Antoinette parfümje

Fargeon számos parfümöt kreált a királynőnek, melyek nélkül az uralkodó egy tapodtat sem volt hajlandó mozdulni. Mindenhová magával vitte a kis fiolákat. Az egyik leghíresebb a Trianon parfüm volt, melynek a legfontosabb összetevői között szerepelt az ibolya, a rózsa, a nárcisz, és a tubarózsa (Polianthes tuberosa) is, melyet mirhával (Commiphora myrrha), pézsmával, vagy ámbrával kevert még össze a parfümőr. Marie Antoinette igen különös nőszemély volt, aki szerette az extravagáns dolgokat, így az általa használt illatok is különlegesek és drágák voltak. Mégis, olyan mindennapi aromavizeket is szívesen használt, mint a narancsvirág (Citrus aurantium var. amara), vagy a levendula.

Marie- Antoinette - The British Library "Histoire de soixante ans, etc p. 429" Paris, 1859 No known copyright restrictions

Marie-Antoinette – Forrás: The British Library “Histoire de soixante ans, etc p. 429” Paris, 1859 No known copyright restrictions – Flickr.com – Creative Commons

A királynő a palotában a levegőt is rendszeresen illatosította főként levendulaecettel, vagy narancsvirág szirmokkal. A fürdővizébe gyakran kevert citrom és levendula olajat.

Akkoriban gyakran használták a pomandereket, (illatos gyantákból gyúrt labdacsok) amelyek a levegő illatosítására és járványos időszakban a betegségek megelőzésére szolgáltak. A királynő pomandereibe olyan olajokat tett, mint a rózsa, a jázmin (Jasminum officinale), a vanília (Vanilia plantifolia), a szegfű (Dianthus sp.), a frangipani (Plumeria sp.) és a tubarózsa. Az úrnő krémekkel, és szépítő porokkal is kényeztette magát, többek közt azért, hogy tisztán és minél fehérebben tartsa az arcát.

Kép forrása: beautiful-dissaster on flickr.com

Kép forrása: beautiful-dissaster on flickr.com

A várandós Marie Antoinette és az illatok

Marie Antoinette terhességei alatt Fargeon folyamatosan gyártotta számára a különböző illatos szereket. Kreációiban főként a citromot (Citrus limon), a fahéjat (Cinnamomum zeylanicum), az angyalgyökeret (Angelica archangelica), az íriszt (Iridodictyum sp.), a rózsafát (Aniba sp.), a koriandert (Coriandrum sativum) használta, hogy ellazítsa és megkönnyítse úrnője várandós mindennapjait. A királynő első szülése után a parfümőr egy olajos hajpakolást készített a királynő számára, hogy orvosolja az úrnő szülést követően jelentkező hajhullását.

Írisz (Iris germanica) Szerző: Diliff, Forrás: Wikimedia

Írisz (Iris germanica) Szerző: Diliff, Forrás: Wikimedia

Forrás:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

A Medici szökőkút, Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

Francia királynők, akik imádták az illatokat

Nem hiába Franciaország a parfümök hazája. A francia királynők nem csak rajongtak az illatokért, és nem csupán élvezeti szerként használták azokat, hanem terápiás célzattal is elővették az olajokat, kivonatokat. Lássuk csak a három legismertebb királynőt, akiknek életében így vagy úgy, de szerepet játszottak az aromák, illóolajok, parfümök, és növényi kivonatok.

Marie Antoinette és a francia parfümök

A francia királynő, Marie Antoinette (1755 – 1793) imádta a parfümöket, az illatosított kesztyűket és sálakat. Ő volt az a királynő, akinek személyes illatot gyártott parfümőre, Jean-Louis Fargeon. A parfümőr drága olajokat, kivételes növényi kivonatokat alkalmazott a királynő kénye kedvére, a fürdőjéhez adva, a levegő illatosítására, a hajára, a bőrére, vagy egyszerűen csak parfümként. A királynő nagy kedvencei közé tartoztak a rózsaolaj, a levendulaolaj, narancsvirág olaj, illetve a liliom, ibolya, nárcisz törékeny virágaiból kivont extraktumok. A királynő nem csak szagosításra használta az illatokat, hanem még a terhességei idején terápiás célzattal is alkalmazta azokat, hogy megkönnyítse a mindennapjait.

Versaille - Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Versaille – Mária Antoinette birtoka, Fotó: © Anne W, flickr.com

Medici Katalin, a parfümipar megteremtője

Medici Katalin (1519-1589) II. Henrik feleségeként Franciaország királynéja 1547 és 1559 között. Ő volt az, akinek Franciaország köszönheti a parfümipar kialakulását, hiszen hazájából, Olaszországból, Firenzéből hozta magával a tudást, majd Grasse-t a mai parfüm fellegvárát tette meg a divat központjává. Több parfümőre is volt, persze főleg olasz mesterek, akik a királynő illatai összeállították. Grasse-ban számos aromás növény telepítését is szorgalmazta, melyek jól bírják a mediterrán klímát.

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A Medici szökőkút, Luxemburg, a kertet Medici Mária építtette 1630-ban. Fotó: © Joe deSousa, flickr.com

A virágos Luxemburg Kertek megalkotója, Medici Mária

Medici Mária (1575-1642) toszkánai nagyhercegnő, IV. Henrikkel kötött házassága révén lett Franciaország és Navarra királynéja 1600 és 1610 között, majd régense egészen 1617-ig. A két királynő közeli unokatestvér volt, habár Mária még csak 14 éves volt, mikor Katalin meghalt. Mária királynő volt az, aki a gyönyörű Luxemburg Kerteket megtervezte Párizs szívében. A kertben olyan növényeke láthatóak ma is –az úrnő kedvencei többek közt – mint a keserű narancs fák (Citrus aurantium var. amara) a számos pompázatos virág között.

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

A Palazzo Medici-Riccardi belső kertje keserű narancs fákkal, Fotó: © Robert Scarth,, flick.com

Források:

Élisabeth de Feydeau, Jean-Louis Fargeon, parfumeur de Marie-Antoinette, collection « Les métiers de Versailles », Paris, Perrin, 2004 (ISBN 978-2262019464).

Musee de Grasse,a Parfümök nemzetközi múzeumának honlapja: http://www.museesdegrasse.com

Helichrysum italicum Kép: © Manuel Martin Vicente on flickr.com

Miért olyan drágák egyes illóolajok?

Bizonyos illóolajok igencsak borsos áron találhatóak a piacon. Nem elírás, amikor a citromfű illóolaj 2 milliliterje több mint 15.000 Ft, vagy a damaszkuszi rózsa, hasonló mennyiségben több mint 8000 Ft-ba kerül. Ezeknek az illóolajoknak a növényi részekből való kinyeréséhez ugyanis vagy az alacsony illóolaj tartalom miatt nagyon nagy mennyiségű növényi alapanyagra van szükség vagy a kinyerés speciális technikát igényel. A hagyományos vízgőz lepárlási eljárás mellett a két leggyakoribb módszer az oldószeres kivonás és a szuperkritikus extrakció. Bármelyiket is nézzük, ezekben az esetekben a költséget miatt az egyes illóolajok ára az egeket súrolhatja.

Az oldószeres kivonásról

Az olyan növények esetében, mint a magnólia (Michelia spp), mimóza (Mimosa spp.) vagy a tubarózsa (Polianthes tubarosa) virágai, amelyek törékenyek, anyaguk túl finom, vagy a hagyományos lepárlással és a magasabb hőmérséklet miatt illatanyagukat vagy az illóolajat nagy veszteséggel lehetne kinyerni, vagy az illatanyag károsodna, az oldószeres eljárást használják. A kivonás során a növény zsíroldékony alkotóelemeinek kivonásához olyan szerves oldószereket használnak mint például az etanol a hexán vagy a metanol. Az oldószer általában a klorofillt is kivonja, így az extraktum színében is gazdagabb lesz. A kivonás első fázisát konkrétnak hívják, melyben a viaszok is jelen vannak. A második fázisban a konkrétet alkohollal keverik, mely csak az illatokat vonja ki, így ezt már abszolútnak hívjuk. A végeredményben előfordulhat, hogy ugyan igen-igen kis de még mérhető mennyiségben oldószer maradvány lesz – 5-10 ppm mennyiségben. Egyes aromaterapeuták nem szívesen alkalmazzák az abszolútokat, hiszen tartalmazhatnak nem kívánatos anyagokat, mint amilyen a növényvédő szerek. Mindemellett az abszolútok minőségi termékek, ha nem keverik őket tovább alkohollal.

Mimóza (Mimosa spp.)  Fotó: © aiguaclara on flickr.com

Mimóza (Mimosa spp.) Fotó: © aiguaclara on flickr.com

A széndioxidos vagy szuperkritikus extrakcióról

A széndioxidos kivonási módszer másik neve a szuperkritikus extrakció, amely során oldószerként széndioxidot használnak A széndioxid nyomás alatt folyékony halmazállapotúvá válik, így később tökéletesen el lehet választani az olajtól, mégpedig maradék nélkül vagyis a kivonat még nyomokban sem tartalmaz oldószert. A másik nagy előnye ennek a kivonási eljárásnak az, hogy relatíve alacsony hőmérsékleten zajlik a kivonás, tehát a növény hőérzékeny komponensei, hatóanyagai, illatanyagai nem károsodnak. További előnye az eljárásnak, hogy olyan hatóanyagok is kinyerhetőek, amelyek egyébként hagyományos oldószeres kivonással nem, vagy csak kis mennyiségben. A széndioxid mint oldószer nem káros az egészségre, sűrűsége nagy, így viszonylag hatékony, nem lép reakcióba a kezelt anyaggal. Kritikus – vagyis a halmazállapot változási mutató – hőmérséklete 31°C és kritikus nyomása 73 Bar. E módszerrel készült kivonatok összetétele, aromája sokkal gazdagabb és koncentráltabb. A szén-dioxid nem oldja a szénionokat, a termékek pedig gyakorlatilag nem tartalmaznak nehézfémeket, illetve növényvédő szereket, hiszen azok sem oldhatóak a szuperkritikus állapotú széndioxidban. Természetesen elengedhetetlen elvárás, hogy bio vagy vegyszermentes környezetből származó növényi alapanyagokat használjanak A módszer hátulütője csupán annyi, hogy drága.

Rózsa (Rosa damascena)

Az aromaterápiában az egyik legdrágább illóolajnak a rózsa abszolút számít. Ha mégis úgy döntenénk, hogy befektetünk egy kisebb üveg tiszta rózsa olajba, biztosak lehetünk benne, hogy nem fogjuk megbánni, hiszen a rózsa számos terápiás hatással bír. Mindemellett pedig nem csak a nők olaja, a bőrápolásban és a kozmetikában is előszeretettel alkalmazzák, sőt még az egészen kicsi babák esetében is biztonsággal alkalmazhatjuk. A rózsa olajat a virág szirmaiból állítják elő, és 1 ml olajhoz megközelítőleg 100.000 rózsasziromra van szükség. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért olyan drága ez az olaj, melyet általában desztillációval, vagy oldószeres kivonással nyernek ki. Ez utóbbi eljárásnak köszönhetően az abszolút illata sokkal teltebb, testesebb.

Olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum)

Az olasz szalmagyopár illóolaját a növény apró, gombszerű illatos virágaiból és virágos hajtásaiból nyerik ki. Az illóolaj megéri az árát, hiszen igen kis mennyiségben is rendkívül hatékony. Az aromaterápiában és kozmetikában gyulladás és fájdalomcsökkentő, sejtmegújító tulajdonságai miatt közkedvelt illóolaj.

Kép: Manuel Martín Vicente on flickr.com

Helichrysum italicum  Kép: © Manuel Martín Vicente on flickr.com

Jázmin (Jasminum officinale)

A jázminból kivonatokat gyakran megtévesztő módon illóolajnak nevezik pedig helyesen kivonatnak vagy abszolútnak nevezik. A törékeny, buja illatú virágokból oldószerrel vonják ki a „lényeget”. A jázmint nem csak a parfümipar használja, hanem az aromaterápiában is dobogós. Szorongásra, fejfájásra, női bajokra tökéletes választás de a szülés utáni tejfakasztáshoz is sok recept ajánlja.

Jázmin - Jasminum officinale   Kép: © Sarah on flickr.com

Jázmin – Jasminum officinale Kép: © Sarah on flickr.com

Más drága olajok

A ‘luxus’ illóolajok kategóriába tartozik még a szantálfa olaja (Santalum album), a mézelő citromfű (Melissa officinalis), a neroli (Citrus aurantium var. amara), a kék kamilla (Matricaria recutita), a római kamilla (Chamaemelum nobile) és a peremizs (Inula graveolens) is.

Neroli vagy narancsvirág (Citrus aurantium var. amara)   Kép: © Ladahlauts on flickr.com

Neroli vagy narancsvirág (Citrus aurantium var. amara) Kép: © Ladahlauts on flickr.com

Rózsa lepárlás Bulgáriában 3. rész

A Karlovo – az ottomán birodalomban Cheemen proviciának hívták, Kazanlak akkori neve Kazanlik – környékén található, a Balkán lábainál elterülő vidéket ‘rózsavölgynek’ nevezik, mert az itteniek évszázadok óta rózsatermesztéssel foglalkoznak. A rózsa kultúráját a törökök honosították meg a 17. század végén.¹ 1850-ben, az akkor a török tulajdonban lévő nyílt tüzelésű lepárlókban desztillációval, valamint kohobálás útján előállított rózsaolaj mennyisége elérte az évi 1500-1800 kilogramm évi hozamot. Az előállított olajat Gallipoli, Isztambul és Izmír kikötőjéből szállították a világ minden tájára a kereskedők. A török tulajdonosok a lepárlóüzemeiket az 1877-1878-as Orosz-török háború idején elhagyták, azokat a bolgárok vették birtokukba. Jelenleg 27 lepárlóüzemet számlálnak a völgyben. A mi általunk meglátogatott ültetvény és lepárló 15 hektáron terül el. A rózsaültetvényekről kb. 3 év után lehet megkezdeni a begyűjtést, egy ültetvény pedig kb. 20-30 évig életképes. Az egy hektár rózsaültetvényről begyűjtött kb. 3,5-4 tonna alapanyagból 1 kg rózsaolajat nyernek, ami kb. 0,02%-os arányt jelent. Az 1 kg rózsaolaj előállításához így nagyjából. 1,1 millió rózsaszirmot használnak fel. Nem csoda, hogy a valódi rózsaolaj ennyire drága!

Rózsaföldek Kazanlakban – fotó: copyright 2013 Aroma Botanica

Rózsaföldek Kazanlakban – fotó: copyright 2013 Aroma Botanica

Az ültetvényen vegyesen található Rosa damascena és Rosa alba fajokat együtt szedik és párolják, ezért az itteni rózsaolaj különleges aromával rendelkezik. A begyűjtési időszak május közepétől június elejéig tart. Az itteniek tapasztalata szerint az eső jót tesz az ültetvénynek, mert az olaj a virágokban koncentrálódik, így nagyobb hozamot érhetnek el. A szüret idején az egyébként bio minősítésű családi üzem 100 helybélit idénymunkást alkalmaz a begyűjtéshez. Egy-egy tapasztal szedő 8 óra alatt akár 40 kg rózsaszirmot is képes begyűjteni.²

A lepárlás során a hűtőtoronyban keringetett vizet 35°C fokon keringetik, ezzel megakadályozzák az értékes viaszok kicsapódását. A szeparátorban elválik az olaj és a hidrolátum. Ezt az olajat ‘nyers‘ vagy ‘primér‘ olajnak nevezik. A rozsdamentes acéltartályokban felfogott hidrolátumot gyakran még egyszer kezelik, és 1-1,5 órán át tartó kohobálás során további olajat nyernek belőle. A fennmaradó hidrolátumot rózsavízként értékesítik. A rózsaolajat 2-5 literes alumínium palackokba töltik, amelyeket gondos mérlegelés után csomagolnak és küldik szét a világba a nagyobb vásárlóknak.

A hűtőtorony és a szeparátor – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A hűtőtorony és a szeparátor – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Több ezer eurónyi rózsaolaj mérlegelésre vár! – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Több ezer eurónyi rózsaolaj mérlegelésre vár! – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A kis helyi boltban, a olajat legtöbbünk által nagyanyáink vitrinjeiből ismert ‘kupolás’, bolgár motívumokkal díszített fatégelybe csomagolt üvegfiolákban 1 ml-es kiszerelésben árusítják. A vállalkozás által készített termékek palettáján a rózsavíz mellett, rózsaszappant, krémeket és egyéb termékeket kínálnak. A legérdekesebb ezek közül a rózsaméz volt, amit a szomszéd területeket helyi méhészek által telepített kaptárakba gyűjtött virágporból állítanak elő a méhek. A rózsaméz igen különleges és a méz amúgy is értékes, tápanyagokban gazdag értékes összetevői mellett a rózsa ‘ízét’ is magáénak tudhatja.

Az ültetvény saját rózsakertjében több ezer szál rózsa illatozik, szökőkutak csobognak és a pergolák árnyékában pávák sétálgatnak méltóságteljesen. A féltetővel zárt kis múzeumban régi lepárlók és a lepárláshoz használt eszközök vannak kiállítva. A kiállítási tárgyak között több ‘flaska’ és kézi mérleg is látható, mivel a modern eszközök megjelenéséig a rózsaolajat flaskákba töltötték és így mérték ki a súlyát. Nem véletlen, hogy a rózsaolajat errefelé ‘folyékony aranynak’ nevezik, hiszen régen 1 kg rózsaolaj csereértéke 1 kg arany volt. A valódi hamisítatlan rózsaolaj piaci értéke ma sem jár messze az arany árától!

Gül Baba is megirigyelte volna a gyönyörű rózsakertet

Gül Baba is megirigyelte volna a gyönyörű rózsakertet

A helyi műzeum és a régi lepárló felszerelés - fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A helyi műzeum és a régi lepárló felszerelés – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Az aprócska családi étterem teraszán a tulajdonos kávézgatott barátaival. Rövid bemutatkozás után elmesélte, hogy a rendszerváltozás után nem sokkal a karlovói gyár bezárt és pusztulásnak indult. Ekkor privatizálták a korábban központilag üzemeltetett tsz-földeket , amelyeken egymás után épültek a kis családi lepárlók. A megismerkedés után megkérdeztem, hogy nincs-e véletlenül rózsa abszolútjuk, amiből vihetnék némi mintát. A rózsa abszolútot csak professzionális felhasználóknak és parfümgyáraknak értékesítik, így az első pillanatban kissé sanda szemekkel nézett rám de miután elárultam neki, hogy mivel foglalkozom felderült és ‘mindössze’ 10 euróért 2 gramm abszolútot mértek ki. A helyben készült, a Balkán vonalán Bulgáriától Szlovéniáig népszerű csevapcsicsa befalása után búcsút intettünk vendéglátóinknak és visszaindultunk Szófiába. Jövőre visszavárnak… Blagodaria Kazanlak!

Folyékony arany - ilyen flaskákban mérték ki az 1 kilogrammnyi rózsaolajat 1 kilogramm aranyért cserébe - fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Folyékony arany – ilyen flaskákban mérték ki az 1 kilogrammnyi rózsaolajat 1 kilogramm aranyért cserébe – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Felhasznált forrás:

¹,² K. Hüsnü Can Baser, Ayten Altintas, Mine Kürkcüoglu: Turkish Rose. A review of the History, Ethnobotany and Modern use of Rose Petals, Rose Oil, ROse Water, and Other ROse Products, Herbalgram, Vol. 96, 2012 november, American Botanical Council, Austin, Texas, USA, pp. 40-53.

rozsakosar_belyeg

Rózsa lepárlás Bulgáriában 2. rész

A megérkezést követően Elena várt minket a lepárlóüzemnél. Hagyományos bolgár szokás szerint egy kosár rózsaszirmot nyújtott orrunk elé.

Rózsa szirmok a megérkező vendégeknek. Kazanlak, Bulgária, fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Rózsa szirmok a megérkező vendégeknek. Kazanlak, Bulgária, fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A lepárlás aznap már reggel óta folyt, és épp az üstöket kezdték kiüríteni. 6 darab 500 literes üst állt sorban egymás mellett, bonyolult csőrendszer szőtte át a termet. A csövek a lepárló üstökből a hűtőtoronyba, onnan a szeparátorba vezettek. A szeparátor végén lévő cső alatt nagyobb üvegpalack állt, amelybe cseppenként csorgott bele a ‘folyékony arany. Egy-egy üstbe a szedők által műanyag és vászon zsákokba összehordott rózsafejekből és szirmokból kb. 500 kilogrammot helyeznek, melyet előzőleg hagyományosan ‘mázsás’ mérlegen lemérnek.

A lepárló mellet a hegyekből érkező kristálytiszta forrásvizet használják a lepárláshoz.

A lepárló mellet a hegyekből érkező kristálytiszta forrásvizet használják a lepárláshoz.

A begyűjtött rózsaszirmok és fejek zsákokban lemérve várják, hogy az üstbe kerüljenek – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A begyűjtött rózsaszirmok és fejek zsákokban lemérve várják, hogy az üstbe kerüljenek – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Az üstöket a felső töltőnyílás gondos lezárása után előre hevített gőzzel táplálják.

Minden egyes üstöt kb. 500 kg növényi alapanyaggal töltenek fel – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Minden egyes üstöt kb. 500 kg növényi alapanyaggal töltenek fel – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A forráspont alatt tartott gőz az üstbe kerülve a növényi anyagon keresztül haladva felfelé áramlik és a virágokban tárolt illatmolekulákat magával ragadja. A folyamatot és az ideális hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik.

A folyamatot és az ideális hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik -  fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

A folyamatot és az ideális hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik – fotó: Copyright 2013 Aroma Botanica

Folytatás a következő bejegyzésben…itt

http://blog.aroma-botanica.hu/?p=814

 

 

Rosa damascena - damaszkuszi rózsa bio földek, Kazanlak, Bulgária, fotó: Aroma Botanica

Rózsa lepárlás Bulgáriában 1. rész

800 kilométer vezetés után érkeztem Szófiába. Bár az utóbbi években sokat jártam Bulgáriában, most mégis jelentős változásokon kezd átmenni a város. Építkezések, útépítés, de a szocialista hangulat nem változott. Bolgár barátom Mariana kora reggeli indulást javasolt, mert Kazanlak – amely egyébként Nagykanizsa testvérvárosa – még jó 180 kilométerre fekszik Szófiától keletre a Balkán lábainál.

Szófia mondhatni koszos, posztkommunista külvárosait elhagyva a régi transz-balkán út kisebb hágókon keresztül a hegyek lábainál kanyarog. Egy-egy csúcson, a fenyőerdők árnyékában, erdei utak bújnak meg a főút mellet, ahol öreg nénikék árulják a fenyőmézben eltett szamócát és az erdei bogyókból készült lekvárokat Read more